Kicsit ismét rólunk...

Daninak ma egy újabb "csodabogyót" próbálunk (Sinupret forte) mert az eddigiek nem hoztak igazán eredményt a köhögés, orrfolyás-dugulás, láz kombó leküzdésében...
Február 21 óta 2 hét itthon, március 7-10 ig suli, de 11-én már nem küldtem be, mert ismét lázas lett... ismét köhögés, orrdugulás és orrfolyás felváltva...  Túl egy antibiotikum kúrán ismét jobban volt ment is iskolába... 1 hetet... márc 29-től ismét itthon...

Amiket eddig végigszedett:
Láz/fájdalom csillapításra (Ben-u-ron & Algopyrin felváltva)
Köhögéscsillapítás (elixirum thymi compositum & mixtura pectoralis)
Orrcseppek (Nasivin, első keverék és a mostani ami egy másik keverés)
Antibiotikum: Augmentin
Most becsatlakozott a Sinupret forte a sorba...

Közben folyamatosan méz, mézes fahéj...

Jelen állapot?
Időnként köhög, nagyon sokszor folyik az orra amit szerencsére szépen ki is fúj nekem zsepibe, de a legpuhább zsepibe fújva is már nagyon piros az orra... időnként lázas...

Elképzeltem, hogy ha ezt én ennyire unom már, akkor NEKI milyen lehet... egy részében én is részt vettem, és az Apa is, mert naná, hogy elkapunk mindent Tőle (puszik, együttalvás, stb). Az, hogy az evéseknél ízt nem érezni, és a nyelés is fájdalmas... az alvásról már nem is beszélek...

Közben természetesen ismét volt egy rohama március 31-én, (antibiutikum után számítani lehetett rá)...
Annyira szeretném már, ha ismét egészséges lenne, ennyi gyógyszer és természetből nyert segítség mellett... azt gondolom ez egy jogos elvárás lenne, de nem...

Szerdán ismét megpróbáljuk a sulit, hátha... mivel a közösség is láthatóan hiányzik Neki...

Roham - ismét :-(

Éjjel Daninak ismét volt rohama... Szerencsére, most nem kellett a "kúp", de nagyon örülnék, ha minél hamarabb meggyógyulnánk, mert gyanítom, hogy a saját gyógyszerei mellé nem hiányzik ez az antibiotikum és egyéb, amit most még hozzá kell kapnia... Remélem, hogy ezek elhagyása után a rohamok is eltűnnek.

Roham...

A legutóbbi roham 2013. december 25-én volt, akkor kórházban voltunk pár napot, megfigyelésen... 2014 január elején befeküdtünk kivizsgálásra is... akkor beállították Daninak a Truxal és a Tegretol gyógyszereket, azaz elkezdték, és otthon kellett emelnem az adagot a jelen állapotra fokozatosan.
Egészen eddig nem is volt semmi gond.
Ma az esti fürdetéshez készülődve viszont .. ismét jött az erős pislogás, fej hátrahajtás, görcsös megfeszülés és a szülők aggódása, azon, hogy meddig tart ez a roham?
Kell-e Diazepam, vagy nem kell?
Daninak átélni sem lehet egy élmény, bár nem tudom mennyit fog fel az ilyen eseményekből...
Szülőként látni a gyereked ebben az állapotban... valami leírhatatlan érzés, félelem, aggódás, segíteniakarás, tehetetlenség érzés, de közben mormolod magadnak, hogy erősnek kell lenned, nem mutathatod ki az aggódásod, nyugalom, hogy a gyereked is megnyugodjon... észnél maradni, hogy ne ess pánikba! (Hiszen az kinek jó?)
Végül a Diazepam mellett döntöttem. És mellé feküdtem, hogy érezze az ölelésem, és nyugodtan aludjon el...


Szerk.:
Reggel eddig Ő keltett hajnalban és izgatottan várta a sulit :-) Most én ébresztettem 8 előtt, hogy készülődjünk a suliba, vagy maradjon itthon(?) Úgy láttam jól van, így ment suliba, boldogan csak kicsit álmosabban...

december 25.

Úgy terveztük, hogy 9 órára megyünk a Mamáékhoz Karácsonyozni..
helyette:
Reggel 7:10-kor rohamra ébredés, Apát riasztani, mentőt hívni, Heim Pál gyermekkórház felvétel, neurológiára befeküdni ... Mi így ünneplünk ez a tuti ...
Ember tervez.. (de minek?)
Komolyan mondom, inkább nem tervezek semmit, akkor nem jön a "csakazértse" ...

december 10.

Kissé úgy érzem összecsaptak a hullámok ... Amúgy sem vagyunk túl jó helyzetben, elmaradás minden szinten. Egészségileg is a béka segge alatt ...
(Helyzetjelentés:
Dani: itthon, mert beszart a kocsi, amivel vihetnénk iskolába..
Szerelő: már vagyonokról beszél, de a kocsi még nem üzemképes...
Apa: munka semmi, ígéret annál több.. pénz az ablakban..
Anya: vacillál, hogy kórházba menjen, vagy sem ismét eü. kaparás, vagy ez már komolyabb? + jobb füle begyulladt)
... de ez mind semmi, ma Daninak ismét rohama volt ... tuti, ami tuti ...
Készüljünk Karácsonyra! :-(

Igazából már nem merek lassan semminek örülni, mert ott motoszkál az agyamban a tudat, hogy amikor öröm ér, azt tuti valami bánat követi, ami minimum 2x akkora ........
(Ez a tapasztalat ...)

november 23.

Családlátogatós hétvége ...  Daninak délután ismét rohama volt ... :-(
December 1.- től csak úgy lehet az 1 (azaz 1 darab) mini liftet használni, ha nincs elmaradva a közös költség ... Igen, jogos, csak nem tudom, mi lesz akkor, ha nem tudom pontosan befizetni, mert pl. épp másra kell (mondjuk tankolni, vagy vízre, villanyra ... stb.) míg eddig tudtam sakkozni a csekkekkel ... ezután ezt biztos mindig pontosan kell, ha nem akarok a kerekesszékkel felmászni a 11. emeletre ...  gyerekkel a hátamon.

Egyéb nehezítés az amúgy lepkekönnyű életünkön?

Értem én, hogy mindenki csak akkora terhet kap ... amit még elbír, de ha fentről nem lenne éles a kép ... jelzem, hogy fogy az erőm!

Miért van az, hogy egy dolgot megoldunk és jön helyette másik 6?

február 24.

Ma délelőtt egy kisebb rohama volt Daninak.. Nem mondom, hogy már hiányzott .. viszont most sokkal "rutinosabban" álltunk hozzá..
Békésen megreggeliztünk Apa is itthon van, most Ő készítette a finom reggelit :-) .. majd a szobában játék közben furcsán reagált Dani a dolgokra... egy kis köhécselés, majd a roham..
Szerencsére hamar lezajlott..  Ölbe vettem, hozzám bújt és szépen lecsillapodott.. Majd lefeküdtünk és kicsit rápihentünk az eseményekre..

Bízom benne, hogy most megint jó ideig nem lesz semmi gond!