2016. június 1., szerda

Kalandos nap sok pozitívummal ☺

Nos, hol is kezdjem? ☺
Kezdem ott, hogy tegnap estére sem lett kész az a kocsi, amivel reggel indulnunk kellett volna... úgy feküdtem le, hogy kértem az Angyalokat, és Istent is, hogy reggelre legyen megoldása ennek a történetnek is... LETT! ♥

Kaptunk reggel egy autót kölcsön ☺

Mikor indultunk volna, kiderült, hogy nem működik a GPS - ergo vakvezetés következik... a "kb. tudom hol van" címre mert szerencsére a térképet ismerjük a neten, és átfutottunk rajta (Én még este, Apa meg reggel), de ugye arra senki nem gondolt, hogy a kölcsön kocsiban nem működik majd a szivargyújtó, és nem lesz navigációnk... Telefonos segítség Papustól ☺ és a kútfő memóriából :P Hűvösvölgyben járókelő aktív faggatása a kocsiból ☺ ÉÉÉÉÉS érkezés a célhoz! HURRÁÁÁ itt vagyunk, venném ki a csomagtartóból a kerekesszéket, de nem nyílik a z ajtaja... kisebb agybaj, hogy na most akkor jó helyen vagyok a pihenőhöz (Lipótmezei út) Dani kimászott  akocsi mellé a földre.... (szúúúúúúszáááááááá) hátsó ülés támlái előredöntése, szék kibányászása a csomagtartóból a hátsó ajtón keresztül... éééés már mehetünk is az intézménybe☺

Az ablaknál Apa érdeklődik, hogy itt amúgy jó helyen várunk-e, vagy haladjunk másik ablakhoz várakozni? Itt kell várni kis türelmet! Majd kis idő múlva tessék jönni! Én a gyerekkel odagurulok.... a hölgy aktívan magyarázza Apának, hogy most lehet jönni! Mondom itt vagyoooook! Hahóóó velem van ő is! ☺
Végül mosolygással, de megértettük egymást és neki is leesett, hogy családilag vagyunk defektesek :D
Kaptunk sablon kérdőívet... (IMÁDOM... brrrr) kérdések 80%-a az ami Dani számára irreleváns... mivel beszédet, látást, járásképességet feltételez... nézem bambán a papírt... olvasom Apának a kérdéseket, nézünk egymásra és a közben a kerekesszékéből kőre kimászó és ott mászkáló fiunkra... Majd megállapítva, hogy ez a kérdezősdi megmarad a dokinak, ha szembesül a tényekkel rájön, hogy mééé ugyan :P
Jött is nem sok várakozás után egy helyes, kedves, fiatal doki ☺ Első benyomás pozitív, beszélgetni hívott minket a szobájába, kedvesen halkan kérdezett figyelt a válaszainkra, hasznos tanácsokkal látott el, az is HATALMAS POZITÍVUMA, hogy nem kedveli a felesleges gyógyszerezéseket... (mi sem).

Ajánlott számunkra szakirodalmat is (ezt majd megveszem, vagy könyvtárazom, ha megvan nekik) és igaz, hogy írt fel egy új gyógyszert, de a meglévők közül javasolta, hogy az egyiket szüntessük meg és a másik adásáról is kérdezzük meg a neurológust, hogy feltétlenül szükséges-e, mert szerinte elég lenne a Tegretol az epilepsziára, de nem akar beleszólni a neurológus diagnózisába.
(Amúgy is terveztem megbeszélni vele azeknek a gyógyszereknek az elhagyását, tehát ez csak megerősítette az elképzelésem).

Irány hazafelé, útközben még egy kedves hölgy munkahelyére beugrani a fonalakért amik a kreatív műhelyem új darabjához szükségesek ☺ ♥ Azt beszéltük meg, hogy ma mivel arra járunk, bemegyek érte, és holnap utalom az árát, de amikor odaértünk azt mondta, hogy használjam egészséggel ♥
(Erre nem számítottam, de nagyon jólesett, köszönjük szépen!)

Úton hazafelé a kártya utolsó használatakor megmaradó 603 Ft-ból gondoltuk, hogy bemegy Apa a Lidl-be, és vesz kenyeret, (zsír meg még van itthon megoldjuk...) csak azzal nem számoltunk, hogy az a 603.- az még a kezelési költség levonása előtt volt annyi amennyi!
Kasszánál a második sikertelen lehúzás után (á nem ciki nagyon...) egy kedves házaspár adott Apának 500 Ft-ot, a pénztáros pedig azt mondta a többit nap végére hozzáadja a jattokból...
Nem értettem, hogy miért könnyes Apa szeme, mikor beszállt hozzánk a kocsiba... míg el nem mesélte a pénztárnál átélteket... Kérte a telefonszámukat, vagy valami elérhetőséget Tőlük, de annyit mondtak kedvesen mosolyogva, hogy egészségünkre! ♥
Ezúton is köszönöm Nekik!
(Remélem valaki által eljut Hozzájuk is a köszönetem)

Útközben a Mamáékhoz is felugrottunk, de csak én mentem be, mert Danit kivenni a kocsiból a széket elővarázsolni a hátsóülésen át elég lesz otthon is... Kaptunk egy kis ezt azt, hogy legyen... pedig "csak" pirospaprikát kértem Anyától... mert abban legalább tudom, hogy mi van, nem olyan, mint a bóti :P
Köszönjük szépen ♥ ☺

Nem, itt még nincs a napnak vége! ☺

Hazaértünk, kipakolás a kocsiból, be a lakásba, szőrös gyerek dögönyözés és hosszú séta Anyával ☺
Közben Daninak ebéd melegítése és elfogyasztása Apa segítségével.

Tatyókról fotók összeválogatása, album elkészítése és publikálása ♥
Ő már megtalálta kedves tulajdonosát (holnap postázom) ♥
Ő még szabad préda ☺
Konzultáció a videós tanárommal ☺ (https://www.youtube.com/channel/UClJfblm3pLKR00WZSXNkMLw)

Privát beszélgetések az első vásárlómmal, és a további megrendelőkkel KÖSZÖNÖM! ☺ ♥

Olyan BOLDOG VAGYOK, amilyen rég nem voltam. Mindenkinek ezt a boldogságot kívánom!
Útközben sem voltam tétlen, hosszabb várakozásra készülve ugyanis vittem a horgolásom magammal az útra és míg Apa vezetett én horgoltam Dani mellett ☺ a rádiót is helyettesítve, ami szintén csak dekoráció volt a kölcsön kocsiban, ami arra tökéletes volt, hogy elvitt A-ból B-be, és haza is hozott! ☺

Este már nem látok horgolni, de azért megmutatom, hogy hol tartok:
Szerintem szép lesz... mert szeretettel és nagyon boldogan készítem, így ez bele is kerül☺




2016. május 31., kedd

Köszönet mindenkinek! ♥ ☺

Tegnap kissé sokkolt a hír, hogy Danit szeretnék kijelenteni az iskolából, és kínomban ismét a közösség segítségét kértem.
Nagyon sokan ismeretlenül is olyan aranyosak voltak, hogy megosztották, sőt privát üzeneteket is kaptam ismeretlenektől amikben sok jó tanácsot kaptam, hálás köszönetem érte! ♥ ☺

Az egyik ilyen üzenetben hallottam a Vadaskertről is, amit a háziorvosunk is javasolt Daninak a vizsgálatokhoz. Meg is írta a beutalót hozzá még tegnap. Sajnos délután már nem tudtam velük beszélni, viszont ma reggel ezzel indítottam a napot! ☺

FIGYELEM! POZITÍV HÍR következik!
• Meghallgattak!
• Megértettek!
• Segítőkészek voltak már telefonon keresztül is!
• SOS-időpontot is adtak HOLNAP reggel 9-re mehetünk Danival!

Nagyon remélem, hogy a kezdeti pozitív véleményem marad is és közösen orvosolni tudjuk Dani problémáját, azaz megszüntetjük ezeket a dühkitöréseket nála, és ismét az a nyugodt, kedves kisfiú lesz belőle, aki volt! ♥
http://www.vadaskertalapitvany.hu

2016. május 30., hétfő

Közösségi élet felfüggesztése...

Felhívott az intézmény vezetője, hogy Dani a csoportban megharapta az egyik társát, a gondozónak pedig monoklit ütött a szemére, ahogy felcsapott az egyik dühöngése közben... Megrongálta a székeket... Mivel a társaira és a gondozóira veszélyt jelent így felfüggesztik a közösségben való részvételét, azaz ne vigyük addig, míg ezt nem tudja orvos kezelni és veszélyezteti a közösséget.

Várható volt ez a beszélgetés, hiszen itthon sem ismeretlen ez a viselkedés tőle... nem csak másokra, sajnos magára is veszélyes ilyenkor, semmi más nem használ, csak az, ha szépen halkan beszélek hozzá, és lefogom a kezét, hogy ne hadakozzon közben...
Az múlt éjszakát a viharra foghatnám, de vihar nélkül is pont így szokott dühöngeni, ha jön ez a roham nála...
Időpontunk ugye június 22. 14:00-ra van az epilepszia centrumba...
A neurológusunk valami csoda folytán most elérhető volt, de időpontot csak június 20. 10:30-ra tudott adni az EEG-re is és annak eredményével tudja csak megvizsgálni (ha időpont nélkül mennénk pl. most oda, mivel hétfő van és rendel is délelőtt, akkor meg leharapja a fejem, hogy mit képzelek... és elküld). Állítása szerint ő mindig elérhető amúgy, minden betege eléri csak mi nem, és egyáltalán nem érti, hogy miért nem telefonáltam korábban, de az elmondottak alapján ő ezzel a helyzettel nem tud mit kezdeni, mert ez nem az ő szakterülete. Ő arra tud kezelést nyújtani, hogy a gyereknek ne legyenek epilepsziás rohamai, a továbbiak, azaz a közösség veszélyeztetése már pszichiátriára tartozik.
Sajnos nem csak a közösségre, de magára is veszélyes...
Szép kilátások... hazudnék, ha azt mondanám, hogy könnyű pozitívan hozzáállni a helyzethez...