Meglepetés, jó is... rossz is...

Hajnal 2 után aludtunk el...
Délelőtt két Angyal kopogtatott az ajtón, meglepetés vendégek, akik Daninak hoztak meleg ételt, és érdeklődtek Apa felől, lelki támaszt adtak, közben Dani is felébredt és kicsit Őt is segítették, hogy ne csak én legyek Vele ♥

Látogatásuk alatt megérkezett egy kedves Barátnőmtől is a csomag, amiben Daninak elküldte a szekrény aljában ránk várakozó nadrágot, ami az Apukájáé volt ♥ Hibátlan, tökéletesen kényelmes Daninak, csak a szárát kell felhajtani, köszönjük szépen Rióka! (Apához már ebben vittem ♥)

Ebéd után ismét visszamászott aludni a kisszobába... Én pedig telefonáltam néhány helyre... muszáj megoldáást találnom a további életünkre!

Délután pedig, mivel nem akadt segítségünk, ismét busszal (az egyik pont az orrunk előtt ment el, de így volt időm visszajönni a körömvágó ollóért és a szemüvegemért, amit vinni akartam, csak az agyam...) és villamossal (a negyedik volt alacsonypadlós) jutottunk el Apához ♥

Buszra várva...

A villamoson már nagyon álmos...

Aludni kéne, de hogy?

A legutóbbi látogatásunk még az intenzíven volt, ahol azt láttam, hogy szépen foglalkoznak vele és ennek is köszönhetően szépen erősödött, gyógyult, a hangulata is viszonylag jó volt, az állapotához képest ♥

A mai látvány az osztályra visszahelyezés után... SOKKOLÓ volt! :'( Az orrából egy vastag cső lóg, ami gézzel van rögzítve a fejéhez (gyomorszonda? :O ...mi történhetet?) ... a rengeteg epe kivezetéséhez... Egy nagyon undok nővér éppen ennek a tasakját ürítette ki, mikor megérkeztünk... majd számonkérő hangnemben kérdezte, hogy behoztam-e a férjem inzulinját? Mondtam, hogy mivel senki nem szólt róla, hogy vigyem... a férjem értékeit meg hazaküldték velem, nem értem, hogy miért nem telefonált nekem senki, hogy vigyem be? Kikelve magából, közölte velem, hogy ők nem azért vannak ott, hogy telefonálgassanak! Én pedig magamhoz képest is nagyon visszafogottan csak annyit feleltem, hogy ez érthető, én viszont nem vagyok látnok... tehát, ha nem szólnak, nem tudom, hogy a kórháznak szüksége van valamire a férjem ápolásához! Ezért is van megadva a kórlapon a telefonszámom... de köszönöm, hogy jelezte, így már tudok róla, és amikor legközelebb jövünk, behozom.

Értem, hogy sok a beteg. Értem, hogy kevés a fizetés. Értem, hogy kevés a nővér. Egy dolgot viszont nagyon nem értek; aki ezt a hivatást választja, az ezeket mind-mind előre tudva választja (vagy nem)... Senkit sem köteleznek arra, hogy ápolónőnek menjen. De aki így dönt, attól úgy gondolom az lenne a minimum, hogy a betegeket emberszámba vegye ( = érett embernek, felnőttnek tekint)! Mindenkinek lehet rossz napja... de nem a betegeken kell ezt levezetni! :(

Apa ismét nagyon gyenge állapotban, a szája kiszáradva, beszélni alig tud, de elmondta, hogy amikor felkerült az intenzívről, még maradnia kellett volna... itt hiába mondta, hogy nem kér enni, megtömték, mint valami libát, aztán lecseszték, amiért visszahányta az üvegbe az innivalóval... egész éjjel hányt 5 vesetálat hányt tele, mire komolyan kezdték venni, addig csak szídták, amiért hányni mer... (de tenni ellene nem tettek semmit). Majd mikor elsírta magát a tehetetlenségében és megaláztatottságában az orvosnak, akkor ledugták a gyomorszondát... azóta ott van és több zacskót töltött meg a váladék... Olyan elesett... hogy fáj a lelkem, ahogy Ránézek... Osztódni nem tudok, Dani nem maradhat velem sokáig az osztályon a szobában, meg ez ugye egy kórház... (de így is hősiesen viselkedett, mintha érezte volna, hogy most ne... KÖSZÖNÖM! ♥) Ugyanakkor Apát is nehezen hagyom ott, bár szerencsére az éjszakás nővér nagyon kedves volt. Az esti vizitnél a doktornő kérdezte, hogy iszik-e folyadékot? Mondtuk, hogy az előző nővér, kifejezetten megtiltotta az itatást, csak szájnedvesítést engedélyezett... A doktornő pedig azt mondta, hogy tessék itatni, mert nem kell, hogy kiszáradjon!
Kértem Neki olyan fecskendőt, ami az intenzíven is nagyon jól bevált, így amikor nem vagyok mellette, akkor is tud belőle szépen inni és nem folyik mindenhova, mint az üvegből... Megmostam a fogát, kicsit áttörölgettem... adtam Neki inni, és mondtam pár pozitív dolgot, amitől kicsit erősödhet, hogy ne csak szomorkodjon... Próbáltam sokat mosolyogni, miközben belül zokogtam és szívem szerint üvöltöttem volna... Persze gondolom Ő is pont így tesz... erősnek akar látszani, a fájdalmait elrejtve, hogy ne szomorkodjak miatta...
Hol van az én fájdalmam az Ő fájdalmához...(?)
Megbeszéltük, hogy beszélek reggel az orvosával... mert ez így borzalom... ha lelkileg nincs jól, a teste is nehezebben gyógyul...

Fájó szívvel hagytam ott, de Dani türelmetlenkedni kezdett, így muszáj volt, nehogy nagyon "belendüljön"... Elköszöntem Tőle és kifelé odamentem a nővérkéhez, kértem, hogy egy picit ha tud nézzen rá többet, mert nagyon maga alatt van... és szeretném hazahozni is!

A villamosra várni kellett, mert nem alacsony padlós jött most sem elsőre, Dani már azt sem tudta, hogy üljön a székében... hogy feküdhetne inkább benne... amikor elővettem a pulcsiját, akkor vettem észre, hogy a körömvágó készlet a táskában maradt és Apa kezén a körmöket nem vágtam le :( (ennyire sokkolta az agyam a látvány...)
A buszmegállóhoz érve egy nagyfiú várakozott az őszülő Apukájával ez bíztató volt, vagy ők is lekésték, vagy még nem ment el a busz, gondoltam magamban... beszélgetni kezdtünk, és kiderült, hogy a nagyfia 33 éves és súlyos autista, akivel csütörtökönként uszodába járnak, onnan tartanak hazafelé... 21:47 kor jött is a busz, ott is beszélgettünk az Apukával, nagyon kedves Embernek tűnt első látásra is nagyon segítőkész volt... mielőtt leszálltak volna, a kezembe nyomott egy papírpénzt azzal, hogy "Nem akarom megsérteni, vegyen valamit a kisfiának, úgyis jön a pünkösd!"... és kedvesen, mosolyogva le is szálltak... Szinte megköszönni is alig volt időm, nemhogy felfogni... és akkor nem is néztem meg, hogy mit is adott... mert maga a gesztus is nagyon meghatott ♥
Mikor 22:35-re hazaértünk, és lepakoltam a cuccainkat, akkor láttam csak meg, hogy ez bizony nem 500-as, egy kis csokira, vagy valamire, hanem 10000 Ft. Talán jobb is, hogy nem a buszon sírtam el magam, mert így nem látta senki... KÖSZÖNJÜK! ♥

Nem tudom mi az, ami nem zsibbad rajtam, de legalább ott voltunk, és egy picivel jobbá tettük Apának a kórházban töltött idejét ♥

Szerk.:
Az esti fürdetéshez vetkőzve is fura volt Dani térde... kapott ugyan rá krémet, de nem sokat használt (szerintem) pedig azóta is kenegetem Neki... Pirosabb és ducibb is lett, a zuhanytálcába is nagyon félve mászott le a székről... védve a térdét... zuhanyzás után a szokásos ki be mászkálós órák száma is lecsökkent... 1× kimászott mellőlem a kanapéra, de nem sokkal később vissza is jött, aztán szépen el is aludt... két kezével átkarolva a karomat... ♥
Holnap vele is sebészetre mehetek... :'( 

Kalandos nap sok pozitívummal ☺

Nos, hol is kezdjem? ☺
Kezdem ott, hogy tegnap estére sem lett kész az a kocsi, amivel reggel indulnunk kellett volna... úgy feküdtem le, hogy kértem az Angyalokat, és Istent is, hogy reggelre legyen megoldása ennek a történetnek is... LETT! ♥

Kaptunk reggel egy autót kölcsön ☺

Mikor indultunk volna, kiderült, hogy nem működik a GPS - ergo vakvezetés következik... a "kb. tudom hol van" címre mert szerencsére a térképet ismerjük a neten, és átfutottunk rajta (Én még este, Apa meg reggel), de ugye arra senki nem gondolt, hogy a kölcsön kocsiban nem működik majd a szivargyújtó, és nem lesz navigációnk... Telefonos segítség Papustól ☺ és a kútfő memóriából :P Hűvösvölgyben járókelő aktív faggatása a kocsiból ☺ ÉÉÉÉÉS érkezés a célhoz! HURRÁÁÁ itt vagyunk, venném ki a csomagtartóból a kerekesszéket, de nem nyílik a z ajtaja... kisebb agybaj, hogy na most akkor jó helyen vagyok a pihenőhöz (Lipótmezei út) Dani kimászott  akocsi mellé a földre.... (szúúúúúúszáááááááá) hátsó ülés támlái előredöntése, szék kibányászása a csomagtartóból a hátsó ajtón keresztül... éééés már mehetünk is az intézménybe☺

Az ablaknál Apa érdeklődik, hogy itt amúgy jó helyen várunk-e, vagy haladjunk másik ablakhoz várakozni? Itt kell várni kis türelmet! Majd kis idő múlva tessék jönni! Én a gyerekkel odagurulok.... a hölgy aktívan magyarázza Apának, hogy most lehet jönni! Mondom itt vagyoooook! Hahóóó velem van ő is! ☺
Végül mosolygással, de megértettük egymást és neki is leesett, hogy családilag vagyunk defektesek :D
Kaptunk sablon kérdőívet... (IMÁDOM... brrrr) kérdések 80%-a az ami Dani számára irreleváns... mivel beszédet, látást, járásképességet feltételez... nézem bambán a papírt... olvasom Apának a kérdéseket, nézünk egymásra és a közben a kerekesszékéből kőre kimászó és ott mászkáló fiunkra... Majd megállapítva, hogy ez a kérdezősdi megmarad a dokinak, ha szembesül a tényekkel rájön, hogy mééé ugyan :P
Jött is nem sok várakozás után egy helyes, kedves, fiatal doki ☺ Első benyomás pozitív, beszélgetni hívott minket a szobájába, kedvesen halkan kérdezett figyelt a válaszainkra, hasznos tanácsokkal látott el, az is HATALMAS POZITÍVUMA, hogy nem kedveli a felesleges gyógyszerezéseket... (mi sem).

Ajánlott számunkra szakirodalmat is (ezt majd megveszem, vagy könyvtárazom, ha megvan nekik) és igaz, hogy írt fel egy új gyógyszert, de a meglévők közül javasolta, hogy az egyiket szüntessük meg és a másik adásáról is kérdezzük meg a neurológust, hogy feltétlenül szükséges-e, mert szerinte elég lenne a Tegretol az epilepsziára, de nem akar beleszólni a neurológus diagnózisába.
(Amúgy is terveztem megbeszélni vele azeknek a gyógyszereknek az elhagyását, tehát ez csak megerősítette az elképzelésem).

Irány hazafelé, útközben még egy kedves hölgy munkahelyére beugrani a fonalakért amik a kreatív műhelyem új darabjához szükségesek ☺ ♥ Azt beszéltük meg, hogy ma mivel arra járunk, bemegyek érte, és holnap utalom az árát, de amikor odaértünk azt mondta, hogy használjam egészséggel ♥
(Erre nem számítottam, de nagyon jólesett, köszönjük szépen!)

Úton hazafelé a kártya utolsó használatakor megmaradó 603 Ft-ból gondoltuk, hogy bemegy Apa a Lidl-be, és vesz kenyeret, (zsír meg még van itthon megoldjuk...) csak azzal nem számoltunk, hogy az a 603.- az még a kezelési költség levonása előtt volt annyi amennyi!
Kasszánál a második sikertelen lehúzás után (á nem ciki nagyon...) egy kedves házaspár adott Apának 500 Ft-ot, a pénztáros pedig azt mondta a többit nap végére hozzáadja a jattokból...
Nem értettem, hogy miért könnyes Apa szeme, mikor beszállt hozzánk a kocsiba... míg el nem mesélte a pénztárnál átélteket... Kérte a telefonszámukat, vagy valami elérhetőséget Tőlük, de annyit mondtak kedvesen mosolyogva, hogy egészségünkre! ♥
Ezúton is köszönöm Nekik!
(Remélem valaki által eljut Hozzájuk is a köszönetem)

Útközben a Mamáékhoz is felugrottunk, de csak én mentem be, mert Danit kivenni a kocsiból a széket elővarázsolni a hátsóülésen át elég lesz otthon is... Kaptunk egy kis ezt azt, hogy legyen... pedig "csak" pirospaprikát kértem Anyától... mert abban legalább tudom, hogy mi van, nem olyan, mint a bóti :P
Köszönjük szépen ♥ ☺

Nem, itt még nincs a napnak vége! ☺

Hazaértünk, kipakolás a kocsiból, be a lakásba, szőrös gyerek dögönyözés és hosszú séta Anyával ☺
Közben Daninak ebéd melegítése és elfogyasztása Apa segítségével.

Tatyókról fotók összeválogatása, album elkészítése és publikálása ♥

Ő már megtalálta kedves tulajdonosát (holnap postázom) ♥

Ő még szabad préda ☺

Konzultáció a videós tanárommal ☺ (https://www.youtube.com/channel/UClJfblm3pLKR00WZSXNkMLw)

Privát beszélgetések az első vásárlómmal, és a további megrendelőkkel KÖSZÖNÖM! ☺ ♥

Olyan BOLDOG VAGYOK, amilyen rég nem voltam. Mindenkinek ezt a boldogságot kívánom!
Útközben sem voltam tétlen, hosszabb várakozásra készülve ugyanis vittem a horgolásom magammal az útra és míg Apa vezetett én horgoltam Dani mellett ☺ a rádiót is helyettesítve, ami szintén csak dekoráció volt a kölcsön kocsiban, ami arra tökéletes volt, hogy elvitt A-ból B-be, és haza is hozott! ☺

Este már nem látok horgolni, de azért megmutatom, hogy hol tartok:

Szerintem szép lesz... mert szeretettel és nagyon boldogan készítem, így ez bele is kerül☺

Amikor egy gyermek leszületik a Földre

Egyszer volt, hol nem volt, egy gyermek megszületni készült.
Egy napon a gyermek így szólt Istenhez:
- Azt beszélik, holnap leküldesz a Földre, de hogy fogok ott élni, hiszen olyan kicsi és védtelen vagyok?
Isten azt válaszolta:
- A sok angyal közül kiválasztottam egyet neked. Várni fog téged, vigyázni fog rád.
- De - mondta a gyermek - itt a Mennyországban nem csinálok mást csak énekelek és mosolygok.
Isten így szólt:
- Az angyalod minden nap énekelni fog neked, és érezni fogod az angyalod szeretetét, és boldog leszel.
- És - mondta a gyermek - hogyan fogom megérteni az embereket, ha nem értem a nyelvüket?
- Az könnyű lesz. Az angyalod meg fogja tanítani neked a legszebb, legédesebb szavakat amiket valaha is hallani fogsz. Az angyalod türelemmel és gondossággal meg fog tanítani beszélni.
A gyermek felnézett az Úrra és így szólt:
- Mit fogok tenni, ha veled akarok beszélni?
Isten rámosolygott a gyermekre és így szólt:
- Az angyalod össze fogja tenni a kezeidet és megtanít imádkozni.
A gyermek erre azt mondta:
- Úgy hallottam a földön rossz emberek vannak. Ki fog engem megvédeni?
Az Úr megölelte a gyermeket:
- Az angyalod óvni fog téged, akkor is ha ez élete kockáztatásával jár.
A gyermek szomorúan nézett:
- De mindig szomorú leszek, mert nem láthatlak téged.
- Az angyalod mindig beszélni fog neked rólam, és meg fogja mutatni, hogy hogyan juthatsz vissza hozzám, habár én mindig melletted leszek!
Ekkor nagy békesség volt a Mennyben, de már hallani lehetett a földi hangokat.
A gyermek sietve megkérdezte:
- Istenem, ha most mennem kell, kérlek áruld el nekem az angyalom nevét!
Az Úr erre így válaszolt:
- Az angyalod neve nem fontos… Egyszerűen csak így fogod hívni: ANYA! ♥

Néhány...

Azoknak viszont nagyon szépen köszönök MINDEN segítséget, akik nem csak a látszatra adnak, hanem VALÓBAN SEGÍTETTEK/ SEGÍTENEK is abban, hogy élhetőbb életet élhessünk.
Nem gondolom, hogy túl nagy igényeink lennének, de néha azért jó lenne, ha tudnánk úgy menni a boltba, hogy nem csak azt vesszük meg, ami akciós, vagy azért, mert hamarosan lejár a szavatossága, vagy azért, mert a minősége nem a legjobb...
Szeretnék Daninak egy kabátot télire, mert amit egy éve még simán ráadtam, azt idén már az Ajándékdoboz egyik látogatója fogja viselni, mivel Dani kinőtte.
Szeretnék egy szobacipőt (mamuszt), amiben nem fázik a lába az iskolában sem, és itthon sem.
Azt már nem is gondolom, hogy legyen egy külön itthonra és egy másik az iskolában, mert szerencsére rugalmasak az iskolában és megoldható az, hogy a táskájában beküldöm reggel, délután meg hazaküldik, így elég lenne 1 pár is...
Sakkozok egy ideje, hogy miből faraghatom le az árát, de most, hogy beindult tegnap a fűtés is (igaz, még csak esténként a fürdetés idejére) már a rezsi is több lesz, mint nyáron volt... Viszont nem fázik meg a manó a fürdetés utáni távon a fürdőszoba és a szoba közt ♥
Valahogy megoldjuk, mert eddig is megoldottuk, ezt most csak ki kellett írnom magamból, mert
megláttam ezt a képet, és az jutott eszembe róla, hogy milyen sokan kérték el a bankszámlaszámunkat, akik külföldön élnek, hogy szeretnének segíteni, aztán valamiért mégsem sikerült, azóta válaszolniuk sem...
Akadnak azért olyanok is, hála istennek, akik akár itthon, akár külföldön élnek és névvel, vagy név nélkül is segítettek.
Köszönöm/köszönjük Nekik! ♥

Nem várt ajándékok ㋡

Az úgy kezdődött, hogy december 20-án a következő felhívást olvastam:

"Kedves Anyukák, Apukák, Barátaink és Követőink!

A képen lévő játékok december 21-én délelőtt 11 órától, délután 14 óráig INGYEN elvihetők a Heidi Óvodából! Amíg a készlet tart!

címünk: Heidi óvoda, Pilisszentiván, Szabadság út 219. (tornaterem)

Kérlek osszátok meg ezt a bejegyzést, hogy minél több RÁSZORULÓ családhoz eljusson ez a hír! Köszönjük!"

Persze Szentivánra nem tudtam volna átjutni,ezért a megosztásomhoz kiírtam egy kérdést, hogy ki tudna minket (Danit a kerekesszékkel és engem) átvinni?
Nagyon hamar egy Anyuka írt is, aki már korábban is sokat segített, hogy ha más nem jelentkezik, akkor Ő nagyon szívesen segít átvinni, de kirándulást terveztek, és nem tudja a pontos időpontot még... majd ír, ha mehetünk. Írt is reggel, hogy a hideg idő miatt hamar vissza is jöttek a kirándulásról, és ha szeretnék menni, akkor negyedórán belül itt van értünk. ㋡
Neki is mondtam, hogy elment tőle a kedvem. Aki valóban rászorul, az vagy nem értesül róla, vagy nem jut el érte...
Végül a megosztáshoz érkező hozzászólásokat olvasva arra az elhatározásra jutottam, hogy ha van segítségem, ha nincs, lemondok erről a lehetőségről.
Azért bízom benne, hogy akik elmentek és elvitték az összes játékot (11:04 kor már nem volt semmi!), azok is jó helyre vitték, és sok örömöt okoztak azoknak a gyerekeknek, akiknek amúgy nem jutott volna semmi a fa alá.
Mi épp elég segítséget kaptunk mostanában,amit az ételre nem kell költenem, abból tudunk venni ajándékot Daninak. ㋡

Szép lesz a Karácsonyunk, hiszen lett fűtésünk is (csak víz kellett a radiátorokba, amit szeptember óta mondtam a tulajnak...) így meleg otthonunk lett, együtt leszünk, enni is lesz mit. Ennél többet várni már telhetetlenség lenne! ㋡

23-án eljött hozzánk a Heidi óvoda, képviseletében  Marcsi és Tibor, akik nem csak Daninak hoztak ajándékba egy játék szintetizátort, de még mi felnőttek is kaptunk meglepetést a fa alá ㋡

Meglepetééés! ツ

Tegnap este becsengetett hozzánk egy helyes fiatalember, kezében egy papírral, hogy ha megengedem, akkor behozna pár dolgot... Azt sem tudtam mit mondjak hirtelen ツ a Solymári Vöröskereszt adományát hozta el, mint önkéntes, - ahonnan már eddig is sok segítséget kaptunk, amit ezúton is szeretnék megköszönni! - mert a gyűjtéséből mi is részesültünk.

HÁLÁS KÖSZÖNETÜNK az összes önkénteseknek és minden adakozónak! ツ

Már ettől is nagyon boldog voltam,de nem volt vége...
A rengeteg élelem mellé még behozott egy szép kis fenyőfát, hogy Karácsonyfa lehessen belőle ♥ amit Ő, mint a  Szóda-Richtár SE elnöke adott át, ezzel kívánt nekünk szép Karácsonyt!
KÖSZÖNJÜK az egyesületnek, és Áldott Ünnepet kívánunk mi is! ♥ 

A fenyőfát ki is vittem, nehogy túl meleg legyen neki a lakásban ♥

Az asztal jobb...ツ

... és a bal fele ツ

Próbáltam egyben is,de nem tudok olyan messze menni tőle, hogy minden látható legyen a képen ツ

Este még a radiátorok is melegek lettek! (Most mondja valaki, hogy csodák nincsenek!)

Azt hittem csak képzelődöm, hiszen senki nem volt itt megjavítani, vagy megnézni mi lehet a gond vele, de reggel is meleg lakásban ébredtünk ツ 

Így már biztosan nekünk is szép Karácsonyunk lesz! ツ ♥

Hihetetlen, de mégis igaz! ツ

Azt sem tudom,hol kezdjem, hogy semmit ne hagyjak ki ツ
Fantasztikus érzés az a SZERETET áramlás, ami mostanában körül vesz minket.

Mindenkinek NAGYON KÖSZÖNÖM a sok-sok megosztást,az albérlettel kapcsolatban.

Barbi Barátnőmnek a saját két nagy fia mellett is van energiája arra, hogy levegye a vállamról azt a terhet, amit a sok beszerző út jelentene.
A házhoz szállításokat is, és különösen a legutóbbi "pizsi-party"-t KÖSZÖNÖM SZÉPEN! ♥

Kedves Barátnőmnek, Áginak köszönöm a gyors segítséget határon túlról - már nem először bizonyította, hogy nincs olyan távolság, ahonnan a segítség ne lenne megoldható!
Mostani segítsége: egy használaton kívüli SIESTA volt az Édesanyjánál, mikor meglátta, hogy nincs fűtésünk, felajánlotta, hogy menjünk át érte és a bontatlan, tele palackot is vigyük el hozzá!
KÖSZÖNÖM Áginak és Dóra-néninek is! ♥

Édesapám át is ment érte,elhozta nekünk, sajnos azonban a kályha őrlángja nem működik. Megnézettem szerelővel, aki azt mondta rá, hogy a palackot szedjem ki belőle, mert az használható, a többi része sajnos nem javítható,mert a biztonsági részt kéne cserélni, amire nincs lehetőség...
Mit mondjak? Itt azért elkeseredtem, hogy hiába a jó szándék, ha a kályha mégsem melegít...

Kiírtam a bánatom, és szinte azonnal jött egy felajánlás Anikótól, hogy Nekik van olyan kályhájuk ami működik, és el is hozzák nekünk szívesen. Nem csak kályhát kaptunk,de még egy Mikuláscsomagot is! Meleg lett szinte azonnal a lakásban ♥
KÖSZÖNJÜK az egész Családnak!

Zsuzsival és a Szüleimmel elmentünk megnézni egy szép kis házikót Piliscsévre, amit Kriszta kínált fel nekünk megtekintésre, (és ha megfelel bérlésre) ... de sajnos annyira messze van, hogy kocsi nélkül nekünk onnan képtelenség bejárni :/ Illetve az udvara is elég lejtős, meg az utca is... Pedig fürdőkádas, padlófűtéses! :'(
Azért a lehetőséget KÖSZÖNJÜK, nagyon sajnálom, hogy nem Vörösváron van!

Emesétől egy könyvet szerettem volna megvenni Daninak TÉLI MESE címmel. Beszélgetésünk alkalmával szóba került a forgószékem állapota, a vége az lett, hogy a könyv mellé azt is megkapjuk, ráadásul ajándékba! Ha más nem lesz aki segítene a szállításban, akkor valahogy eljuttatja Ő hozzánk.
KÖSZÖNJÜK SZÉPEN! ツ

Hajni közben írt nekem, hogy igaz, Neki nincs kiadóalbérlete, de nagyon messze hordja a kisfiát iskolába, mert számára is speciális suli szükséges. Érdeklődött a Virgonc felől, én pedig boldog voltam, hogy végre ismét én vagyok, aki valamiben tud segíteni, és minden létező infót megadtam Neki, hogy elősegítsem a találkozásukat! ♥ Számunkra a Virgonc SZUPER JÓ! ♥
Reméltem, hogy Nekik is az lesz! És ami még fontos: KÖZEL!
Mivel Ő is kérdezte, hogy tud-e valamit segíteni? Solymárról... ezért megkérdeztem,hogy befér-e Hozzá a könyv, és a forgószék? BEFÉRT! Elhozta nekem a sulis látogatása után. Sajnos nem oldódott meg a közeli iskola számukra, mivel az Ő kisfia szerencsére jobb állapotban van, így számára ez a közösség nem megfelelő. Szomorú volt nagyon, és én is sajnáltam,hogy továbbra is sokat kell utazzanak. De tudjátok milyen vagyok! Rávilágítottam a dolgok szebb oldalára! Örüljünk annak, hogy kilóg a sorból, mert egészségesebb! ツ ♥ 
Örülök, hogy megismerhettük egymást! És a szállítás is nagyon nagy segítség volt.
KÖSZÖNÖM SZÉPEN! ツ

Márta is megkérdezte, hogy miben tudna segíteni? Solymárról elhozná azt a mesekönyvet, amit Daninak szerettem volna megvenni. Azt már közben megoldottuk, de megköszöntem Neki a szándékot is, mert tényleg nagyon jó érzés, hogy vannak ilyen Emberek! ♥ Kérdezte, hogy esetleg akkor másban? Bevásárolni készül, és utána dolga van Vörösváron, ha gondolom... gondoltam, mert rétesliszt és tojás nem volt itthon,az itteni bolt meg igen drága. :/ Nagyon örültem, hogy nem kell elbuszozni (500.-ért) a bevásárlóközpontba. Mikor megérkezett a csomaggal, nem engedte kifizetni...
Nagyon aranyos kis manója az ölében,kedvesen elbeszélgettünk kicsit,de mennie is kellett a dolgára.
KÖSZÖNÖM Nektek is a bevásárlást és a segítséget! ツ

Hajni kirakott egy nagy tepsit, amire régen vágytam - jóóó... lehet kinevetni, és azt mondani, hogy akkor miért nem vettem meg eddig(?) ... mindig volt más,ami fontosabb. Ingyen elvihető kategóriában azt gondoltam nem hagyhatom ki a lehetőséget, amiről köztudott, hogy csak egyszer kopogtat! Mint kiderült a szomszéd utcában lakik, így el is hozta nekem egy babakocsizós, tesóért az óvodábamenős, sétálás alkalmával. Közben azt az ötletet is felvetette, hogy mi lenne,ha nem csak plakátolnánk, és neten keresnénk, hanem megkeresném vele a vörösvári újságot is? Nagyon jó ötlet!
Miért? Sok ember nem böngészi a netet, de szívesen olvassa az újságot. Esetleg idősebb, egyedül él, vagy a fiatalokhoz költözött és üresen áll a házikója, és kölcsönösen tudnánk egymásnak segíteni.
Pl. Ő nem lenne egyedül, mi nem lennénk ebben a penészes, zuhanyzós lakásban, bevásárolhatnék Neki... stb, és mindenkinek jó megoldás születhetne.

Délután átjött Kriszti is és hozott egy flakon SAVO-t is magával (meg 2 lekváros sütit is,amit csak este vettem észre), hogy a penészt megszüntessük a lakásban. Nos, nem hiszek a reklámoknak... legtöbb csak mese... Ez a szer is úgy van reklámozva, hogy már az első alkalommal is hipp-hop eltűnik a penész... cöcöcö... na perszeee, mint a mesében mi? Ennek tegnap szemtanúja is lehettem! Bár én sem hittem a szememnek! (Már bánom, hogy nem fotóztam előtte-utána képeket...)
EZ A CUCC NAGYON OTT VAN A SZEREN! Döbbenetes, hogy csak pár puffantás a penészes foltokra a falon, és nyoma sincs a penésznek! Tisztaság illat, fehér falak! Csodaszép!
ÖRÖK HÁLÁM Krisztinek érte! ツ

Most csak abban reménykedem, hogy a kissé szétszórt fejem nem hagyott ki senkit sem!
Ha mégis kimaradt volna valaki, akkor elnézést kérek, és pótolom! Szeretettel ölellek Benneteket!
Fantasztikusan jó érzés az, hogy vagytok nekem/nekünk ♥ ツ

A harmadik... ♥

A harmadik angyal a harmadik vasárnap jön el hozzánk.

Ő fehér színt viselve jön közénk. Egyik kezében egy csodálatos erejű fénysugár ragyog, s tervei vannak az emberekkel. Meglepi azokat, akiknek tiszta szeretet lakozik a szívükben, s ad egy darabkát a fény erejéből. Így a fény ragyogni kezd az emberek szívében, végigfut a teljes testükön. Nem tesz kivételt senkivel, nem hagy ki senkit a sorból, aki megérdemli. Nem tesz különbséget szegény vagy gazdag, szerencsés vagy szerencsétlen, egészséges vagy beteg ember között. S ezáltal nagy harmónia tölti be a szíveket, s ezáltal a Földet.

A második... ♥

A második angyal Advent második vasárnapján jön el közénk.

Ezen a napon piros köpenyt viselő angyal érkezik a mennyekből, kezében egy nagy serleggel.
Ez a serleg Nap sugaraiból készült, és a második angyal célja, hogy megtöltse 3 angyalvalamivel, amire csak a Földön lelhet rá. Nagy utat tesz meg, hisz végig kell járnia az összes kontinens minden országát, a nagyvárosoktól egészen a tanyákig el kell jutnia, bekopog mindenhová, mert valami egyedi, és különleges dolgot keres.
Keresi a tiszta szeretet nyomait az emberi szívekben. Ezt a szeretetet gyűjti össze, majd felviszi a mennybe. Oda, hol már nagyon várnak rá: a mennyben élőknek, akik a serlegben összegyűjtött szeretetből fényt készítenek a csillagok számára. Ha december második vasárnapján felnézel az égre, könnyen felfedezheted, ahogy a mennyben lakók munkálkodnak odafenn. ♥

Angyali Anyukáktól ♥

Köszönöm szépen a kedves szavakat,

a megosztásokat,

és minden számotokra aprónak vélt segítséget,

hiszen a sok kicsi sokra megy! ♥

Az első... ♥

Angyalokról... Karácsony közeledtével ♥

A történet újként hat, de már régen tudjuk. Magunkba zárva ugyan, mégis hordozzuk azt, hisz amint a kalendárium Advent első napjára lép, másként nézzük a világot. Valahogy jóságosabb éltet próbálunk élni, igyekszünk környezetünkkel is érzékeltetni, hogy ez a hónap külön kiemelkedik a szürke hétköznapok világából.

Hogy türelmünket, nyugalmunkat, emberségünket megőrizhessük, Angyalok szállnak le hozzánk és segítenek bennünket. Minden vasárnap érkezik egy valaki . S hogy hozzánk eltaláljon, gyertyát gyújtunk a koszorúinkon, hogy égő lángja energiát adjon és erőt neki.

Az első angyal Advent első vasárnapján látogat el a Földre.

Ezen a napon érkezik meg a mennyből az az angyal, akiért az első szál gyertya ég:
Ő egy kék köpenyt visel, erről lehet felismerni, ha találkoznál vele.
Azért jön, hogy közelebb terelje egymáshoz az embereket, akik közül a legtöbben ez időben csak magukkal vannak elfoglalva, s előfordul, hogy saját szeretteikre sem jut idejük.
Ezen a napon szól először az angyal, s keresi azokat az embereket, akik meg akarják hallgatni Őt. ♥

Angyali üzenet ♥

Nem bírom tovább magamban tartogatni, hiszen ha bánatom van azt is kiírom magamból, úgy igazságos, hogy ha öröm ér azt se tartsam meg magunknak. ♥

Halogattam, hogy kiírjam-e, vagy majd csak utólag, ha már megtörtént... de eddig bítram írás nélkül.

Ha hiszitek, ha nem BOLDOG VAGYOK! ♥ Hálás, és ismét reménnyel teli!
Történt ugyanis, hogy nagyon magamalatt voltam, ki is írtam, hogy megint zúzdában érzem a lelkem, az életünket... többen meg is osztották a bejegyzésem. Beszélgettünk próbáltatok bátorítani, hogy ne adjam fel, bízzak, és ne hagyjon el a hitem, mert biztos lesz megoldás, ha nem is úgy, ahogy terveztünk, ha nem is az "álomház" lesz a mienk... Amiben már terveztem a függönyöket, a karácsonyfa helyét, az adventi koszorút, a konyha illatait... a MINDENT... hogy fogom csak áttolni Danit reggeli után az iskolába, és miként megyek érte délután... Mindez füstbe ment terv lett, a derült égből villámként belémhasító telefon után, amiben közölte velem az "álomház" tulaja, hogy mégsem adja ki nekünk a házat... Akkor azt éreztem becsaptak, megaláztak, és megtaposták a szívem... Sírtam? Igen! Miért? Mert mást nem tudtam tenni... tudom, hogy ez nem megoldás semmire, de van az a helyzet, hogy... :'(

Majd csütörtök este csörgött a telefonom. Kiss Zsuzsi hívott fel, hogy ÓRIÁSI ÖRÖMHÍRE VAN!
Először azt hittem talált valami albit, hiszen Ő is aktívan vesz rész a keresésben. Amit mondott... szinte még most is felfoghatatlan számomra. Egy üzenetet adott át VALAKITŐL, aki nem kívánja felfedni kilétét, "csak" segíteni szeretne, mert látta a megosztást, és olvasta a blogot is.
Arra a döntésre jutott az olvasottak után, hogy anyagilag segíti a következő 1 évben azt, hogy legyen hol laknunk. Ismeretlenül is segít nekünk, úgy érzem, hogy Isten meghallgatta az imáinkat, és elküldte hozzánk ANGYALAIT.
Nem is ismerem, (vagy pont azért nem akarja, hogy tudjam ki Ő, mert ismerjük egymást? Nem tudom...) de ismeretlenül is HÁLÁS vagyok, hogy segít nekünk talpraállni!
♥ NAGYON BOLDOG VAGYOK! KÖSZÖNÖM! ♥
Már "csak" egy helyet kell találnunk, ami hosszútávra az Otthonunk lehet! ♥

A legszebb örömünk, a gyermekünk BOLDOGSÁGA ♥

Ez a nap is ünnepnap volt az életünkben. Ismét forgatással telt nagy része, Viki ma az I-Trike Drift Fiait hozta el hozzánk :-) Daninak és ezáltal nekünk is ÓRIÁSI örömöt okoztak a meglepetésükkel. ♥
Előzmény:
Danika nagyon régen (még a Váci lakásban laktunk) a kis 3 kerekű bicajával nagyon élvezte azt a szabadságot, hogy nem babakocsi, nem más visz valahova, hanem ÖNERŐBŐL eljutok A-ból B-be. Mindig boldogan mászott fel a kis műanyag bringára, még akkor is, ha a pedálok zavaróak voltak, imádta, de kinőtte... (persze örülünk, mert nő a gyerek :-) ... de fájt is a szívünk, mert a nagyobb méret már nem volt olyan "olcsó" mint ez a tescós verzió ( 3.500.- ) Egy autó áráért pedig sajnos nem tudtunk másikat venni Neki :-(
Teltek-múltak az évek, meg is felejtkezett talán a háromkerekű nyújtotta szabadság érzésről...
Aztán jött a Best Tv-től Viki és Evelina, az első forgatás alkalmával megkérdezték, hogy mi lenne Dani álma, mire vágyik? Mi Apával egyből erre gondoltunk, hogy olyan régen nem érezhette ezt a saját irányítást, a szabadon jövés-menés élményét...
Elmeséltük Nekik is, hogy a bicaj nagyon jó játék volt régen, és szerintünk ennek most is nagyon örülne, az Ő méretében. :-)
Ami ezután történt, az maga a CSODA! ♥ Nem ígértek semmit, de... ma úgy jöttek el hozzánk, hogy valóságot csináltak egy álomból.
Ilyen szervezést, figyelmet, gondoskodást azt hiszem legutóbb a Szüleinktől kaphattunk...
A Fiúk és a Best Tv ajándéka egy a kisfiam nevével ellátott(mert még erre is figyeltek!) és méretére igazított, átalakított egyedi Trike :-) ♥

Amint azt István és Gábor elmesélték, itt a blogon utánanéztek Daninak, a régi bringájának, és több napos munkájukkal olyan nagy örömet okoztak a Családunknak, amire igazából nem is tudok megfelelő szavakat (pedig egész nap kerestem). Talán egy szófelhőben tudnám leírni azt, amit érzek: HÁLA, SZERETET, BOLDOGSÁG ♥
Amikor a boldogan mosolygó gyerekedet nézve, látod azokat az Embereket is, akik szintén örülnek a gyereked örömének (úgy, hogy éjjel még szerelték az ajándékát!) ...a mellkasodban érzed a melegséget... ez leírhatatlan, de akkor is megpróbálom! :-) Nagyon örülök annak, hogy személyesen is megismerhettük azokat az EMEREKET, akik ilyen önzetlenül segítettek. A gondterhelt napokban ÓRIÁSI ÖRÖMÖT okoztak a Családunknak. Úgy gondolom, hogy Ők is a Földön járó Angyalok táborát erősítik! ♥
Soha senki nem kért tőlük hasonlót sem, és első kérésre valóra váltották az álmunkat!

Videó is lesz előbb-utóbb, addig is néhány képet mutatok a mai CSODÁSnapunkból :-)

♥ NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNJÜK ♥

Emlékezés ♥ † ♥

Minden évben megemlékezünk elhunyt rokonainkról, barátainkról, és nagyon szomorú, hogy egyre többen lesznek. Hiányuk nem múlik, csak az idő... Mondják az idő minden sebet begyógyít, szerintem ezeket a sebeket, nem lehet begyógyítani...
Tudom, hogy Angyalok, és sokszor érzem is a jelenlétüket, de hiányzik az ölelésük...



♥•†•♥ Az örök világosság fényeskedjék Nekik! ♥•†•♥

szeptember 8. ♥

Mivel nem tudom, mennyire szeretnék adományukat nyilvánosan is tudatni, így azok nevét nem írom ki, akik anyagilag is segítették a Családunkat. Kedves ismerősök, és ismeretlenek, számunkra a kis segítség is nagyon sokat jelent, és nagyon szépen köszönjük MINDENKINEK azt a SZERETETET, amit felénk tanúsít!
A mai napon kaptunk egy olyan segítséget, amit nem tudok máshol, máshogyan megköszönni, mert nem tudom kitől kaptuk.
Ezért úgy gondolom, ez a legalkalmasabb hely a köszönetnyilvánításra!
Mert nem csak a kérésnek van helye, de a megköszönésnek is!

NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNJÜK AZ ismerős, és ismeretlen ANGYALAINKNAK!
Nem is tudjátok elképzelni mekkora segítség nekünk az, hogy mellettünk vagytok, még akkor is, ha csak távolról.

Ezzel kívánok mindenkinek Áldott szép napot! ♥