Élet-jel...

Sokáig nem írtam ide... több okból...
A beszédünk akkor lesz egy velünk, ha jóakarattal igazat és fontosat mondunk annak, akit megillet. Nem kötelességünk, hogy mindig szórakoztassunk másokat. Nem fontos, hogy mindig szerepeljünk és érdekesek legyünk. Meg kell tanulnunk, hogy kinek mit érdemes elmondani. És hallgathatunk is, ha nincs lényeges mondanivalónk.

• Popper Péter •

...de úgy érzem ismét le kell tennem egy "kis batyut" a vállamról, amiben van jó is, és rossz is... Ismét előre szólok, aki csak a mosolyomra kíváncsi, az bele se kezdjen, mert az élet nem csak mosolygásról szól, bizony vannak benne, nagyon mély gödrök is, ahonnan igyekszünk mi is kimászni!

Apa állapota továbbra is aggasztó... a kórház felelőssége, vagy nem ez kérdéses... nyilván az ő szemszögükből nem tehetnek mást... szerintünk azért dehogynem! 
(...Nem minden pénz kérdése... EMBERSÉG is van a világon - Én még bízom benne, hogy nem hal ki - és az egy fillérbe sem kerül, ugyanis megfizethetetlen!)

Háromszor járt az intenzíven a műtétet követően, mert a sebészetre felkerülve mindig elérte azt az állapotot, ami újra és újra visszakényszerítette... most a belgyógyászatra telepítették át, mert az intenzíven "teltház" lett...

De nézzük az eddig kimaradt részleteket...

május 25.

Amikor egy JÓBARÁT nem bírja szó nélkül... (folytatás ITT)

 Arra, hogy a MÉDIA mindent megold...

Félre ne értsen senki, nem az emberek jóságában nem hiszek, mert tapasztalom is, hogy vannak földön járó Angyalok 😇 ❤ 

Csak van olyan probléma, amire nagyon sok pénz kellene, van olyan, amihez egy, vagy több, normális orvos, aki nem nyugszik bele abba, hogy pl. a gyermekünk 2 éve ön-és közveszélyesen agresszív viselkedéssel küzd... olyan sebészek, akik nem krémet írnak fel egy fekélyes lábra, hanem körbeérzéstelenítés mellett kitisztítják belőle az elhalt részeket, hogy az egészséges részek épülni tudjanak... és nem nézik el, hogy nő a fekély, míg amputálni kell combközéptől egy olyan lábat, amin volt a vádli alatt egy 20 forintos nagyságú fekély... Ezt hiába látja a Fókusz közönsége, hacsak nincs köztük szakember... Bérlakások nincsenek, ha van netán, az sem akadálymentes... amikor az albérleti árak olyan magasak, hogy fizetésből is alig lehet kinyögni, akkor az ápolásiból nem sok esélyt látok rá, venni pedig pláne nem tudok. Nagyon nem tudom még, hogy hova fordulhatnék, de Karcsi a jelenlegi albérletbe nem is tudna hazajönni, mert a lépcsőn (1 fok, de az magas) Danit még csak felemelem a székével, de Apát, biztos nem bírom el... ha be is jutna egy rámpa segítségével, Dani kerekesszéke is alig fér el a folyosón, a konyhába is nehézkes az asztalhoz befordulás vele... a konyhából a fürdőbe pedig csak egy fürdetőszék fér be, az is nehezen... Szóval, fel van adva a lecke az biztos, de muszáj megoldást is találnom rá! Elnézést, hogy ilyen hosszan válaszoltam a hozzászólásra, csak szerettem volna, hogy tudjátok, mire írtam, hogy egy adástól, még nem hiszem, hogy 

"holnapra sínen az élete" 

bárkinek is... Köszönöm! ❤

~•~

júni. 2.

Megérkezett ez is... (folytatás ITT)

~•~

júni. 3.

Legyek pozitív... (folytatás ITT)

~•~

júni. 4.

Mivel tegnap kis technikai malőr... (folytatás ITT)

~•~

júni. 7.

Csak 11 várakozó... (folytatás ITT)

~•~

júni. 8.

Mi jár a fejemben? Hmm... (folytatás ITT)

~•~

júni. 11.

Ismeritek azt az érzést... (folytatás ITT)

~•~

júni. 12.

Az jár a fejemben, hogy... (folytatás ITT)

~•~

Na akkor most jöjjenek a POZITÍV hírek! ♥ (ITT)

~•~

júni. 13.

Meg is lett a "kis" ludas... (folytatás ITT)

~•~

júni. 17.

Nem bírom 💔💔😭😭😭... (folytatás ITT)

~•~

júni. 18.

Van olyan, amikor... ♥ (folytatás ITT)

~•~

júni. 21.

Esők után jön a... ♥ (folytatás ITT)

~•~

júni. 26.

Meglepit szeretnék 💝Apának... (folytatás ITT)

~•~

júni. 28.

MR... (folytatás ITT)

~•~

júni. 29.

Na akkor a mai napunk eddig: ... (folytatás ITT)

~•~

júli. 5.

Köszönöm a türelmeteket... (folytatás ITT)

~•~

júli 10.

Kedves Mindenki! ... (folytatás ITT)

~•~

júli. 12.

Köszönöm! Köszönöm! Köszönöm!

Most név nélkül, mert nem szeretnék senkinek kellemetlenséget abból, hogy segített 😇😇

~•~

Sírni most is sírok, csak most attól, hogy mennyien osztottátok meg a bejegyzésem, önmagában már ez is ÓRIÁSI segítség, így olyanokhoz is eljutott, akik nem csak megosztani tudták, de más módon is úgy érezték, hogy tudnak segíteni. Határon innen és túlról is, mindenkinek köszönöm, hogy erősítenek minket, bíztatnak arra, hogy ne adjam, ne adjuk fel. Megható az Isteni gondoskodás kiterjesztése 😇 😢 ❤ Nem tudom milyen formán tudom meghálálni amit tesztek értünk! KÖSZÖNÖM! 💞💞💞💝

~•~

júli. 13. 

Kedves visszajelzést kaptam a Baptista szeretetszolgálattól!
"Levelét megkaptuk. Beszélek az illetékes kollégákkal a segítségnyújtás legjobb lehetséges formájáról és tájékoztatom." 😇😊

(Szerk.:... mondjuk azóta sem kaptam semmilyen értesítést tőlük... sem)

~•~

Ma is van okom hálásnak lenni😇

Mindenkinek KÖSZÖNÖK MINDENT! 😇

~•~

júli. 14.

Esti epis roham pipa... legalább hamar vége lett fürdés után újra kapott Levilt... (22:48) 

~•~

júli. 15.

Alvás közben (0:19) ismét egy roham... 🤔😐  

~•~

Olyan ismerőst, vagy ismeretlent keresek, aki Zuglóban lakik, és szeretne segíteni! Nem anyagi segítségről van szó! 😇

~•~

júli. 16. 

Máltai Szeretetszolgálat válasza: 
"Nagyon köszönjük, hogy megtisztelt minket bizalmával és megosztotta velünk, mennyire nehéz élethelyzetben vannak. Intézményünkben bár vannak akadálymentesített szobák, jelenleg mindegyikben laknak.
Ami szintén probléma, hogy sajnos intézményünkben nem tudunk kisállatot fogadni. Azt gondolom, ez mindenféle intézményi elhelyezésnél gondot fog okozni.
Nem tudom, kapcsolatba léptek-e a helyi családsegítő központtal. Ha nem, feltétlenül tegyék meg, mert nekik van leginkább rálátásuk arra, milyen egyéb megoldási lehetőségek jöhetnek szóba (pl. tud-e a mozgássérültek egyesülete segíteni valamiben, más településen milyen feltételekkel lehetne önkormányzati bérlakáshoz jutni..stb.)
ha nem bánja levelét és elérhetőségét továbbítom más szervezetek felé, sosem lehet tudni, honnan jöhet a segítség!"

~•~

Ha a csend beszélni tudna

Négymilliárd hangon szólna

Mindarról, mi bennünk rejtve él

Vágydal szólna száz szólamra

Minden gondolat dobolna

Millió szó összefolyna

Ezer nyelven kavarogna

S a világnak nem lenne titka.

• Adamis Anna •

júli. 17.

...és igeeen! szinte azonnal elaludtam én is Dani mellett 22:50-kor feküdtünk le... és csak reggel 4:37-kor keltünk fel! Juhúúú, de jóóó végre kipihentem magam - egy kicsit. Köszönöm a kisfiamnak ❤

~•~

Hálás köszönetem Kéry Zsuzsinak a türelméért, már így is tudtok segíteni, ha szeretnétek 😇😘❤
PayPal: marosvolgyi.krisztina@gmail.com

~•~

júli. 18.

Hazaértünk... hulla vagyok... Karcsi nincs jobban, sőt... a nővérkét legszívesebben elküldtem volna a jó francba... de inkább megcsináltam a feladatait, mert Karcsi csak nekem fontos úgy veszem észre, a dolgozóknak csak darab-darab... megfürdettem, ágyathúztam alatta, megborotváltam az ősbozontot a szája körül... enni továbbra sem akar, inni meg valami olyan vizet iszik, amibe a nővérek port kevernek... legközelebb viszek neki probiotikumot, mert az nincs a kórháznak...
Dani viszont nagyon jól tűrte mindezt ❤ csak 3× ugrott ki a kocsijából... a kövön viszont nem tombolt, csak térdelve hintáztatta magát

~•~

Éjszaka minden szebb. Éjszaka a világ csak félig látszik, a többit meg hozzáképzelheted.

• Silvano Agosti •

Ezt sem véletlenül láttam most meg... Köszönöm az üzenetet ❤
Tehát nézzük szépnek a ma történteket! 
Végre bejutottunk Apához ❤
Végre sikerült rábeszélnem arra, hogy megborotválkozzunk ❤
Tisztábatehettem, megfürdethettem, megengedték, hogy tiszta ágyneműt tegyek alá ❤ 
Így magam ápolhattam a sebeit (külsőleg-belsőleg) ❤
Ráadásul a kisfiam is tündéri türelemmel várta meg, míg végzek ❤
KÖSZÖNÖM! ❤ ❤ ❤
Ugye mennyivel szebb így?! (...pedig ugyan azt írtam le...) 

~•~

júli. 19.

A korán fekvésben (3:37) az a jó, hogy utána korán is kelünk (4:55)😇😘

~•~

Holnap délelőtt Szent Rita... még csak megbeszélésre, mert pénteken az új neurológushoz megyünk!

Mérlegelnem kell, Karcsi nélkülem nem kerül haza a kórházból, Daninak pedig bízom benne, hogy jó lesz ismét közösségben, míg megtaláljuk - remélhetőleg végleges és BÉKÉS - otthonunkat, ahol újra együtt lehetünk mind... 

~•~

Legyen már végre egyforma idő! Ezek az ugrándozások hidegből-melegbe... kicsinálják Danit... ma nagyon kiabálós, fejpüfölős... 😢 😢

~•~

júli. 20.

Miért menne egyszerűen... (folytatás ITT)

~•~

júli. 21.

Szép kis névnap... (folytatás ITT)

~•~

Nem tudom, mennyi időt kaptam arra, hogy szeresselek, ezért most szeretlek. Azt sem tudom, hogy meddig lehetek veled, ezért most fogom a kezed. Nem tudhatom, hogy mennyi ideig ölelhetlek, ezért most ölellek. Nem tudni, hogy meddig hallhatom a hangodat, úgyhogy inkább veled töltöm az egész napomat, csak hogy halljam a hangodat. Azt sem tudom, hogy mennyi idő jut még arra, hogy érezhesselek, ezért fontos nekem, hogy minél többet megérintselek. Csak azt tudom, hogy az első találkozásunk óta szeretem a lelkedet, s akármennyi ideig is lehetek veled, szeretném boldoggá tenni az életed. 

• Lippai Marianna •

Picit megnehezíti, hogy egyszerre két helyen nem tudok lenni...💔

~•~

Danival voltunk az új... (folytatás ITT)

~•~

júli. 22.

Mi jár a fejemben?... hmm... (folytatás ITT)

~•~

júli. 24.

Gondolkodtam, hogy megosszam-e... (folytatás ITT)

~•~

júli. 25.

Ma a vörösvári polgármesteri hivatalban kezdtünk, mert 27-én lejár a rendszeres gyermekvédelmi... hosszabbításra adtunk be kérelmet, illetve az alpolgármester asszonnyal beszélni szerettem volna... le is jött és beszéltünk is, de semmi eredményt nem értünk el... továbbra is az az álláspontjuk, hogy amik vannak lakások, azokban milliós adosságot felhalmozó lakók laknak és nem tudják kirakni őket... sok gyerekkel... Ami a Csobánkai úton lévő akadálymentes üresen álló lakásokat illeti... folyamatban van a társasházzá nyilvánításuk, és mind a 4 lakást eladják... Segélyeket, amit lehet segítenek, de ennél többet nem tudnak tenni értünk, mert az önkormányzatnak erre külön nincs pénze, a vörösvári adófizetők pénzéből meg nem szociális bérlakásokat építenek. Értsük meg! Megértettük...

~•~

Most (11:50) hívtak a III. kerületi önkormányzati hivatalból! Szeretnének segíteni <3 meg    Meg is beszéltünk egy személyes találkozót, izgatottan és reményekkel telve várom. (júli. 31. hétfőn délután 17:30-ra)

~•~

júli. 27.

Köszönöm a több, mint 10.000... (folytatás ITT)

júli. 28.

Mi lehetne jobb, mint arra riadni éjjel, hogy habzó szájjal görcsöl mellettünk a gyermekünk?

Nesze neked korán fekvés...😢😔

(2:40)

 ...és újra...😢💔 

(4:21)

...na jó... 3 a magyar igazság - de a ráadásról lemondunk! 

(5:25)

Értem. Nem kívánságműsor... 

(6:09)

Tyű, de jó éjszakán vagyunk túl... frissen, üdén, kipihenten juhúú... mehetünk az Apához az intenzívre! 
De legalább van mivel! Köszönjük! ❤😇

(12:17)

Próbálom megtalálni a pozitívomot abban, hogy ma az ötödik rohamon van túl Dani... egyelőre még nem sikerült... és már csak 1 kúp van itthon 🙄🤔 Apához így nem merek vele elindulni...💔

(13:03)

Lesz ennek vége is valamikor? Délutáni szundiból ismét roham... felkeltettem :'(

(14:29)

Jelenleg ott tartok, hogy Daninak ma 6 epis rohamát aszisztáltam végig... és nem jutottunk be az intenzívre Apához, mert így elindulni sem mertem vele...

(19:34)

Kinek kell megbocsátanod?... (válasz ITT)

~•~

júli. 29.

És ismét kezdődik...

~•~

júli.31.

Epis roham...(2:52)

~•~

Nos a mai találkozó a 3. kerületi... (folytatás ITT)

~•~

aug. 1.

Ez még kellett elalvás előtt... 
(bár most 1 órával korábban jött...)😶😞
(1:39)

~•~

Köszönöm a rengeteg megosztást... (folytatás ITT)

~•~

Nem elég az éjjeli epis roham... ma alvásból telefonra kelt Dani ordítozva ismét harapta a saját karját, majd támadott engem is...

~•~

aug. 2.

Tegnap felkerült Apa az intenzívről... (folytatás ITT)

~•~
Az élet "apró" örömei; számomra már az is, hogy Dani roham nélkül aludta át az éjszakát 

♡♡♡
~•~

aug. 3.

S.O.S. keresem azt... (folytatás ITT)

~•~

aug. 5.

"Boldog" névnap... ez minden, csak nem boldog...💔

aug. 8.

Megérkezett a KézenFogva Alapítvány válasza... (folytatás ITT)

~•~

aug.10.

Mentőt rendelt tegnap a kezelőorvos... (folytatás ITT)

~•~

12:07-kor megérkezett a mentő... (folytatás ITT)

~•~

aug. 11.

Felkeltem reggel, hajnali fekvés után... (folytatás ITT)
~•~

Határon túliaknak is van szíve... ♥ (folytatás ITT)

~•~

Átmeneti otthonba nem szeretnék menni egy halmozottan sérült, vak gyerekkel, akinek minden változás trauma... a 16 éve alatt ez már a sokadik lakás, amit meg kellett szoknia, kitapasztalnia, hogy mi merre van... ezért keresek olyan lakást, vagy egy pici, de akadálymentes házat, ahol végre nyugtunk lehet, és élhetünk békességben, szeretetben és leginkább EGYÜTT ❤

Javíthatatlanul optimista vagyok, bár az élet pesszimizmusra szeretne tanítani, de nem hagyom magam.

• Vekerdy Tamás •

Együtt-érzés szó szerint...

Tegnap mikor eljöttünk Apától, hazafelé ugye volt Daninak az epis rohama...
Szinte az egész napot átaludta, kisebb megszakításokkal... amikor evett és aludt is vissza... esti fürdetés után bezzeg már fitt volt és energikus... ezt hajnal 5-ig bizonyította is... "átrendezte" a lakást... aztán kidőltünk.
Reggel - délig - szépen, békésen szunyókált...
Utána nagynehezen evett egy tányér meleg kaját, egy "kis" tombolás után... majd ismét aludni ment a kisszobába...

Mivel Apának tegnap azt igértem, hogy ma viszek Neki joghurtot... így elég rosszul éreztem magam, amiért nem tudok bejutni Hozzá... Telefonáltam a kórházba, hogy sajnos Dani elég rossz állapotban van = vagy tombol, vagy alszik... autónk pedig továbbra sincs, így nem merek elindulni vele, és adják át a férjemnek, hogy ne aggódjon, mert holnap a Papusékkal bejutunk!
Az orvos azt mondta semmi gond, a férjem szépen gyógyul, mindent megkap, amire szüksége van hozzá, csak vigyázzak a kisfiunkra, ők vigyáznak az Apukájára!

(Mindent, csak azt nem amit én ígértem Neki tegnap... és ez nagyon nem jó így!)

Eldöntöttem, hogy lesz, ami lesz, Dani szundikálása után ha kicsit megébred felkerekedünk, és ha csak egy puszira is, meg a joghurtok átadására, de bemegyünk Apához!

Igazán hasznos lenne egy fejtámasz...

Kalandos utazás volt... természetesen az a busz, ami elsőre jött nem alacsonypadlós volt, így megvártuk a következőt, aminek nagyon kedves sofőrje, olyan közel állt a járdához, hogy szinte szünet sem maradt a busz és a járda széle közt, ráadásul még le is engedte nekünk a buszt, hogy még szintben se legyen nagy a különbség! Utána odajött, hogy minden rendben van-e, és tudtam Dani mellett (középen) jegyet venni az utazáshoz! KÖSZÖNÖM A FIGYELMESSÉGÉT ezúton is! ♥ Bementünk vele a Vörösvári útra, ott mindkét bent álló 17-es villamos régi típus... szintén nem nyert... Kértem az Angyalokat, hogy a következő itt is alacsony legyen! Kis idő múlva az irányító hangosbemondója közölte, hogy a panelház melletti megállóból 2 perc múlva indul az akadálymentes járat.
♥ Köszöntem is az Angyaloknak a gyors segítséget ♥
Feltoltam rá Danit, befékeztem a kerekeket és hamarosan tényleg indultunk is... Akkor lepődtem meg, mikor nem kanyarodott a régi végállomás felé, hanem mentünk a Moszkva tér irányába (tudom, már ennek is más neve van, de nekem akkor is Moszkva marad, ennyi!) ... Nos a következő megállóban le is toltuk a szekerünket, és a vissza felé induló 4-6-os villamosra fel... 1 megállónyit. Onnan séta a kórházba, be Apához ♥ ... kerekesszékkel ... intenzívre... (Margit... nóóóórmááális?) AZ! Mert Zsebire csak nem hagyhattam itthon Danit!
Apa nem volt túl lelkes az ötlettől, a nővérke viszont azt mondta, csak bátran nyugodtan! Mondtam, hogy addig maradunk, míg Dani is úgy gondolja... mert rombolni nem szeretnénk... ugye mindenkiből csövek lógnak, és amúgy is "szupi" a hely... eleve a minimális időt terveztem ott maradni, de azt is olyan helyen, hogy senkinek ne legyünk útban, és veszélyt se jelentsen senkire!

Kipakoltam a joghurtokat, adtam Apának puszit, beszéltünk pár mondatot...

Elmondta, hogy amikor tegnap elmentem, rá nem sokkal azt hitte ott is marad az ágyon... nem kapott levegőt rendesen, össze-vissza vert a szíve, és nagyon nem volt jól... mondtam Neki, hogy Danival is kb. akkor kellett megállni az epis rohama miatt...
(Véletlen? Én nem hiszek a véletlenekben!)

Ma már ültették is az ágyban, rövidebb ideig... azt mondta, hogy nem volt fájdalmas, persze gyógyszert azért még kap a fájdalomcsillapításra, de szépen fokozatosan el is kezdték csökkenteni.

Mikor Dani ütni kezdte a fejét és kiabálni kezdett, akkor elköszöntem, és eljöttünk...

Visszafelé szintén a második villamos volt számunkra megfelelő... a villamoson már harapni akart, de lebeszéltem róla... így "csak" ütögetett... és néha a saját kezébe harapott... a többi utas "szórakoztatására" kiabált...
A vörösvárin átsétáltunk a régi buszvégállomásra... ahol tök üres volt a buszmegálló...
(két lehetőség van, gondoltam... vagy most ment el a busz, vagy simán csak este 8 után ennyire nem közlekedik más busszal...)
Megnéztem az időt, 20:04 majd a menetrend táblákat... 20:08 kor jön a busz, már csak egy gyors fohász, hogy alacsony legyen, mert ennél is a következőre most már nem nagyon volt energiám...
Jött is a busz... 830-as, tehát bejárjuk "Tolnát-Baranyát", de a lényeg az, hogy hazavisz... mivel alacsonypadlós! Elől fizettem, középen felszálltunk, itt már nagyon nem volt türelme Daninak, nem tudta hova dőljön, üssön, vagy harapjon, vagy netán aludjon... hova tegye a kezét... hova lökjön engem... mindenem lezsibbadt, mire végre hazaértünk...

Megetettem, a tombolás után megfürdettem, és kb. 2-kor kidőltünk.

DE A LÉNYEG: VOLTUNK AZ APÁNÁL! ♥

Úgy szép az élet...

... szóval értem én, hogy jó az, ha zajlik, de néha jól jönne egy kis szabi, vagy jutalom unalom...

Az iskolában szerzett sérülése... fejelte a bordásfalat... ☹

Ki ne örülne ilyen beszámolóknak a gyerekéről? ☹

Délután villámlátogatásra hazanézett Apa ♥ (értsd úgy: fürdettem, törülközés közben telefonon beszélt... majd pakoltunk (szennyest be a kocsiból, tisztát a táskájába, kaját, amit frissen sütöttem neki) és ment is vissza...☹ mert reggel 9-re lerakón kell lennie!)
Mikor elment Apa, vittem be Daninak a kaját tálcán, amit dühöngve kivert a kezemből, szerencsére nem az egész landolt a tálból a szőnyegen... ☹
...de kb. 10 percig bármit csináltam vele, nem állt le... próbáltam fékezni, lefogni, hogy ne tudjon magában még több kárt tenni, de az én erőm, az ő erejéhez képest sehol nincs, amikor ez a dühöngés előjön belőle... ☹
Ordítva verte a fejét ököllel... már tiszta piros lett a bőre is a homlokán tőle, akkorákat vert magára,
fejelte a szekrényt, a falat, ütött vert ahol ért... a kerekesszékét összecsukni felnőttként sem könnyű... Daninak most fél kézzel sikerült olyat verni az ülő rész alá, hogy összecsukta vele...

A kezem nem tudtam jól lefotózni, de úgy megnyomta a kis ujjai helyével (baromi kemény csonkok a bőre alatt) hogy bedagadt és nagyon fáj a kézfejem felső része, elszíneződött a bőr...
állatira fáj, olyan, mintha eltörte volna a kézközépcsontjaimat, mindezt csak azért, mert az állát lefogtam, hogy ne téphesse tovább a karján már vérző sebeket...
De ráérünk még lecserélni a gyógyszert... nem olyan sürgős ez, hogy ne várjuk ki az időpontunkat...
nem a doktornő szenved vele, nem neki fáj a látványa is... nekem annál inkább...
Nézni tehetetlenül, ahogy a gyerekem magát roncsolja... bénító, olyan légszomjam lesz tőle, hogy levegőt alig kapok, és szorít a mellkasom ☹
Majd a tombolás végére érve, ahogy érkezett a semmiből, úgy illan is tova ez a dühöngős énje... és újra egy mosolygós, bújós, csacsogós kisangyalka... amilyen amúgy alapjáraton is volt mindig ♥

Kb. egy örökkévalóságnak érzem a március 13. reggel 9 óráig tartó "röpke pár napot"...kimerültem asszem...

38.5°C

38.5°C... köhögés...

...nem túl jól...

Nem tervezett program...

Pont tegnap gondoltam arra, hogy itt lenne az ideje egy új bejegyzésnek, de ugye elterveztem, hogy csak pozitív dolgokat fogok írni, vagy inkább semmit. Nem szeretek panaszkodni, mert nem visz előre. Sokkal kellemesebb örömteli dolgokról írni és nyilván olvasni is azt élvezetesebb, mikor később visszanézek a "naplómban"... Nem terveztem, de reggel Dani nagyon meleg volt mellettem, mikor felkeltünk. Igaz, hogy a lakásban is jó a fűtés, de ennyire azért nem szokott átmelegedni még takaró alatt sem. Meglestem a lázmérővel is amit a számmal már tudni véltem, és beigazolta a gyanúm... 38,7°C ☹ és köhécsel, reggeli mézes méz lesz.
Délután pedig meglátogatjuk a Doktornénit...

Nem ilyen bejegyzést terveztem tegnap... hiszen van jó is: Apának lett új munkahelye, fiatalabb autóval, jobb feltételekkel, több pihenőidővel, kevesebb km megtételével... igaz ugyan, hogy így nem jár olyan gyakran haza, mint az előzőnél, de az ígéret az, hogy nem lesz annyi várakozás a fuvarokra, mint az előzőnél, és nem kell a gyorshajtásos büntetéseket levonni a fizetésből, mert úgy vállalják be a munkát, hogy normál sebesség mellett is kivitelezhető legyen. Szívesen beszámolok majd erről a helyről is, az első hónap után. Addigra kiderül, mi volt az ami az ígéretből valóra is vált...

Reggeli...

Minden jó nyomában rossz toporog... (?)

Vasárnapra meghirdetett garázsvásárra készülve szombat éjjel kipakoltam a dobozokból, (tanulva az első próbálkozásomon). Minimális alvás után, reggel fitten frissen 9-kor nyitottam az ajtót, és vártam... a csodára(?) de nem jött...
Napközben fotókat készítettem, hátha úgy több kedve lesz az embereknek elindulni hozzánk, ragyogó napsütésben, akár egy kirándulásnak is felfogható lett volna, de hiába...
Délelőtt egy néni tévedt be (szó szerint), aki a boltba indult ugyan, de meglátta, hogy garázsozunk... Szétnézett és azt mondta szól a lányának, aki szeret így turizni, és ebéd után visszajönnek... (de nem jöttek).
Délután este felé a házban lakó másik bérlő jött le, mert azt hitte, amit már egyszer átnézett 1-én azok megújulnak azaz kapok hozzá más dolgokat is, és hátha abban talál valamit magának... talált egy a múltkor is kinézett parfümöt magának amit majd valamikor ebben a hónapban fizet ki...

Dani már a múlthéten is köhögött, próbáltunk házipatikából és egyéb módon is orvosolni, de nem sok sikerrel, vasárnap estére belázasodott (38.4°C) Hétfőre már én is tapasztaltam mit érezhet... eddig én is csak köhögtem, orrom vérzett... de azóta nem kicsit vagyunk legyengülve...
Szerencse, hogy Apa jól bírja (remélem nem kiabáltam el!) és van aki ápoljon minket.
Dani a sok alvással próbál küzdeni a betegsége ellen... az étvágya elég gyatra lett... :-(
Annyiból "jó", hogy elkaptam Tőle, mert így szavak nélkül is tudom milye fáj: torok, fej, izületek, mellkas, hát...

Mérsékeltem a talpon létem időpontját minimálisra, és sokat fekszünk Danival a belső szobába amire a vásár miatt visszakerült a belső ajtó, így Apa is tud nyugodtan állást keresni a gép segítségével, illetve telefonálni a meghirdetett munkák miatt.

Bízom benne, hogy mielőbb meggyógyulunk, és minden visszaáll a normál kerékvágásba.
Addig is mindenkinek kívánunk szép napokat és jó egészséget!

ALBÉRLET KERESŐBEN...

ÉLHETŐ és FIZETHETŐ albérletet keresünk, kerekesszékkel, lépcső mentes, száraz, és MELEG lakás lenne ideális, ahol a fürdőkád kerekesszékkel is megközelíthető.
Minden segítségnek nagyon örülnénk! Akár ingatlanos, akár szórólapos...

Ebben a lakásban nem maradhatunk, ha karácsonykor még szeretnénk tüdőgyulladás nélkül ünnepelni!
Köszönjük szépen! ♥

február 17.

Ismét magasabb lett a láza, éjjel szinte semmit sem aludt/unk/ köhögött, hányt felváltva :-/
Most már étvágya sincs, vagy türelme(?) enni, szerencsére inni szépen iszik. Ebédre egy fél tányér leves után feladta a küzdelmet és inkább lefeküdt aludni.. remélem ez meg is marad benne!

A mai nap újdonsága - szívesen meglennénk nélküle - a szemeiben keletkező váladék O.o

Olyan, mintha genny lenne, de mitől? Eddig ilyet nem láttam se nála, se másnál.. ennyi csipa nincs! Nem győzöm törölni - biztos ez is zavarhatja. Ilyenkor olyan jó lenne, ha már tudna beszélni, és elmondhatná mi fáj :-(