2015. január 28., szerda

A takaró...

Kicsit szomorú vagyok, és csalódott... mert igaz, hogy egy évről volt ígéret, de...

A decemberi lakbér adományt is nagyon szépen köszönöm! ♥ ツ

Megértem, hogy nem lehet minden hónapban ilyen nagy összeget nélkülözni, és el sem vár(hat)om idegen emberektől.
Így arra az elhatározásra jutottam, hogy nem számítok arra az összegre, mert akkor nem költöm el (ismét) előre a hóvégi konyhapénzünket egy tanfolyamra, ami Apának egy új állás lehetőségét jelenthette volna... Így ebben a hónapban kifizettük a tanfolyamot, amire most már nem tud járni, mert az odajutás is pénzbe került és kerülne... és a vizsga előtt még pár napig gyakorolnia is kell(ene), vasárnap pedig vizsga...

Elég szűkösen osztjuk be a nincset... számítottunk az ígéret betartására...
No, de itt a hó vége, és remélem hamar eljön a hó eleje is! 

A következő hónap eleve rövidebb lesz, igyekszem addig nyújtózni, amíg a saját takaróm ér...
Ha kapok segítséget (pót takarót), akkor ismét megköszönöm, ha megint nem sikerül,
akkor szokás szerint behúzom a lábam

2015. január 26., hétfő

Roham...

A legutóbbi roham 2013. december 25-én volt, akkor kórházban voltunk pár napot, megfigyelésen... 2014 január elején befeküdtünk kivizsgálásra is... akkor beállították Daninak a Truxal és a Tegretol gyógyszereket, azaz elkezdték, és otthon kellett emelnem az adagot a jelen állapotra fokozatosan.
Egészen eddig nem is volt semmi gond.
Ma az esti fürdetéshez készülődve viszont .. ismét jött az erős pislogás, fej hátrahajtás, görcsös megfeszülés és a szülők aggódása, azon, hogy meddig tart ez a roham?
Kell-e Diazepam, vagy nem kell?
Daninak átélni sem lehet egy élmény, bár nem tudom mennyit fog fel az ilyen eseményekből...
Szülőként látni a gyereked ebben az állapotban... valami leírhatatlan érzés, félelem, aggódás, segíteniakarás, tehetetlenség érzés, de közben mormolod magadnak, hogy erősnek kell lenned, nem mutathatod ki az aggódásod, nyugalom, hogy a gyereked is megnyugodjon... észnél maradni, hogy ne ess pánikba! (Hiszen az kinek jó?)
Végül a Diazepam mellett döntöttem. És mellé feküdtem, hogy érezze az ölelésem, és nyugodtan aludjon el...


Szerk.:
Reggel eddig Ő keltett hajnalban és izgatottan várta a sulit :-) Most én ébresztettem 8 előtt, hogy készülődjünk a suliba, vagy maradjon itthon(?) Úgy láttam jól van, így ment suliba, boldogan csak kicsit álmosabban...

2015. január 11., vasárnap

❤ KÖSZÖNÖM! ツ

ÖRÖM és BOLDOGSÁG van!
Titok, hogy kiktől, de - Aki publikus azt írom ;) - ma annyi mindent kaptunk, hogy felsorolni is sok lesz, de azért írok mindent, mert nem fér el belém ennyi ÖRÖM!
Tudjátok, hogy nem volt kocsink, mert el kellett adnunk (az első nem várt módon magas rezsi miatt) a régi, öreg, de megbízható kocsinkat. Ma az én édes egy ÖCSÉM meglepett egy szintén nem fiatal Opellal, hogy az életünket megkönnyítse a közlekedés terén. KÖSZÖNÖM SZÉPEN! ツ :*

Délután jött hozzánk egy szép, nagy Család, akiket Kiss Zsuzsanna közbenjárásával ismertem meg. (Itt is KÖSZÖNÖM Drága Zsuzsi, hogy ennyit segítesz nekünk! ツ )
Tőlük kaptunk egy gyönyörű nagy kombinált hűtőt, 3 nagy fiókkal a fagyasztó részben! ♡ ツ (Erre vágytam, mióta a mienket el kellett adnunk anno.) Így végre feltudom tankolni a fagyasztómat 1 nagy akciós bevásárlással, és nem kell a méregdrága, közeli boltban vásárolnom.
Nem, ez még nem a vége... ezeken kívül kaptunk még egy csodaszép mikrót is!
(Na Őt még tanulnom kell, mert jelenleg okosabb, mint én :D )
Az agyon használt sarok garnitúrát kivitték az udvarra (a tulaj kérésére) és a helyére egy meseszép kihúzható kanapét hoztak, két fotellal és egy üveglapos asztallal. Nem elég, hogy ide is hozták mindezeket, még a régi szétszerelésében, és kihordásában is segítettek! NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNÖK MINDENT!

HÁLÁS KÖSZÖNETEM A MAI NAPÉRT! A segítőkész Emberekért!
Nem utolsó sorban Daninak a türelméért, ugyanis ezt a nagy jövés-menést-pakolást, ami körülötte zajlott ma, olyan fegyelmezetten, nyugodtan, jókedvűen élte meg, hogy le a kalappal előtte ツ

2015. január 6., kedd

Ismét Virgonckodunk ツ

Dani már nagyon izgatottan várta a reggelt... tegnap 
Olyan szinten, hogy a 7:20-as ébresztőt beelőzve 4:35-kor keltett, hogy namostmáraztán ébredj Anya! Készülődjünk, nincs lustizás, meg még 5 perc... (azért meggyőztem, hogy ez egy cseppet korai lenne) ツ
Boldogan segített öltözésnél és lelkesen várta az indulást, én pedig lelkesen fogtam hozzá a lakás lomtalanításához! ツ
Készülőben a "Garázsvásárra" ツ Szelektíven dobozolom a dolgainkat:
- Eladásra (ezen belül több doboz 100.-... 200.-... 300.-... stb) 
- Ingyen adom-csak-vidd-már-el! 
- KUKA
Ez a három kategória jellemzi az életemet a januári hónapban. Ösztönzőleg adtam magamnak február 1-ig haladékot a végleges rendre. Mivel ez a nap idén vasárnapra esik, és szeretném a garázsvásárt is ezen a napon megnyitni!
(Azt mondják azok, akik ebben tapasztaltabbak, hogy hétvégére jó időzíteni, mert akkor többen ráérnek. Hallgatok a tapasztaltabbakra... )

Lelkesedésem megőrzéséhez és a kitartásom erősítéséhez kérem Istent, és az Angyalokat, hogy legyenek velem! Köszönöm! 
❤  Nyitás: Február 1!  ❤
Szerk.:
Ma már a Karácsonyfát is lebontom, mert több levele van a fa alatt, mint az ágakon... (a jól feltöltött radiátorok sok meleget adnak)

2015. január 1., csütörtök

(•◡•)

B.Ú.É.K. ♥ ㋡

Kéményseprő nem vagyok,
Malacom se nincsen,
Ez a kedves gondolat
Csupán minden kincsem,
Melyet most küldök Neked
Tiszta szívből bőven, ♥
Te legyél a legboldogabb
Az Új Esztendőben! ㋡