Együtt-érzés szó szerint...

Tegnap mikor eljöttünk Apától, hazafelé ugye volt Daninak az epis rohama...
Szinte az egész napot átaludta, kisebb megszakításokkal... amikor evett és aludt is vissza... esti fürdetés után bezzeg már fitt volt és energikus... ezt hajnal 5-ig bizonyította is... "átrendezte" a lakást... aztán kidőltünk.
Reggel - délig - szépen, békésen szunyókált...
Utána nagynehezen evett egy tányér meleg kaját, egy "kis" tombolás után... majd ismét aludni ment a kisszobába...

Mivel Apának tegnap azt igértem, hogy ma viszek Neki joghurtot... így elég rosszul éreztem magam, amiért nem tudok bejutni Hozzá... Telefonáltam a kórházba, hogy sajnos Dani elég rossz állapotban van = vagy tombol, vagy alszik... autónk pedig továbbra sincs, így nem merek elindulni vele, és adják át a férjemnek, hogy ne aggódjon, mert holnap a Papusékkal bejutunk!
Az orvos azt mondta semmi gond, a férjem szépen gyógyul, mindent megkap, amire szüksége van hozzá, csak vigyázzak a kisfiunkra, ők vigyáznak az Apukájára!

(Mindent, csak azt nem amit én ígértem Neki tegnap... és ez nagyon nem jó így!)

Eldöntöttem, hogy lesz, ami lesz, Dani szundikálása után ha kicsit megébred felkerekedünk, és ha csak egy puszira is, meg a joghurtok átadására, de bemegyünk Apához!

Igazán hasznos lenne egy fejtámasz...

Kalandos utazás volt... természetesen az a busz, ami elsőre jött nem alacsonypadlós volt, így megvártuk a következőt, aminek nagyon kedves sofőrje, olyan közel állt a járdához, hogy szinte szünet sem maradt a busz és a járda széle közt, ráadásul még le is engedte nekünk a buszt, hogy még szintben se legyen nagy a különbség! Utána odajött, hogy minden rendben van-e, és tudtam Dani mellett (középen) jegyet venni az utazáshoz! KÖSZÖNÖM A FIGYELMESSÉGÉT ezúton is! ♥ Bementünk vele a Vörösvári útra, ott mindkét bent álló 17-es villamos régi típus... szintén nem nyert... Kértem az Angyalokat, hogy a következő itt is alacsony legyen! Kis idő múlva az irányító hangosbemondója közölte, hogy a panelház melletti megállóból 2 perc múlva indul az akadálymentes járat.
♥ Köszöntem is az Angyaloknak a gyors segítséget ♥
Feltoltam rá Danit, befékeztem a kerekeket és hamarosan tényleg indultunk is... Akkor lepődtem meg, mikor nem kanyarodott a régi végállomás felé, hanem mentünk a Moszkva tér irányába (tudom, már ennek is más neve van, de nekem akkor is Moszkva marad, ennyi!) ... Nos a következő megállóban le is toltuk a szekerünket, és a vissza felé induló 4-6-os villamosra fel... 1 megállónyit. Onnan séta a kórházba, be Apához ♥ ... kerekesszékkel ... intenzívre... (Margit... nóóóórmááális?) AZ! Mert Zsebire csak nem hagyhattam itthon Danit!
Apa nem volt túl lelkes az ötlettől, a nővérke viszont azt mondta, csak bátran nyugodtan! Mondtam, hogy addig maradunk, míg Dani is úgy gondolja... mert rombolni nem szeretnénk... ugye mindenkiből csövek lógnak, és amúgy is "szupi" a hely... eleve a minimális időt terveztem ott maradni, de azt is olyan helyen, hogy senkinek ne legyünk útban, és veszélyt se jelentsen senkire!

Kipakoltam a joghurtokat, adtam Apának puszit, beszéltünk pár mondatot...

Elmondta, hogy amikor tegnap elmentem, rá nem sokkal azt hitte ott is marad az ágyon... nem kapott levegőt rendesen, össze-vissza vert a szíve, és nagyon nem volt jól... mondtam Neki, hogy Danival is kb. akkor kellett megállni az epis rohama miatt...
(Véletlen? Én nem hiszek a véletlenekben!)

Ma már ültették is az ágyban, rövidebb ideig... azt mondta, hogy nem volt fájdalmas, persze gyógyszert azért még kap a fájdalomcsillapításra, de szépen fokozatosan el is kezdték csökkenteni.

Mikor Dani ütni kezdte a fejét és kiabálni kezdett, akkor elköszöntem, és eljöttünk...

Visszafelé szintén a második villamos volt számunkra megfelelő... a villamoson már harapni akart, de lebeszéltem róla... így "csak" ütögetett... és néha a saját kezébe harapott... a többi utas "szórakoztatására" kiabált...
A vörösvárin átsétáltunk a régi buszvégállomásra... ahol tök üres volt a buszmegálló...
(két lehetőség van, gondoltam... vagy most ment el a busz, vagy simán csak este 8 után ennyire nem közlekedik más busszal...)
Megnéztem az időt, 20:04 majd a menetrend táblákat... 20:08 kor jön a busz, már csak egy gyors fohász, hogy alacsony legyen, mert ennél is a következőre most már nem nagyon volt energiám...
Jött is a busz... 830-as, tehát bejárjuk "Tolnát-Baranyát", de a lényeg az, hogy hazavisz... mivel alacsonypadlós! Elől fizettem, középen felszálltunk, itt már nagyon nem volt türelme Daninak, nem tudta hova dőljön, üssön, vagy harapjon, vagy netán aludjon... hova tegye a kezét... hova lökjön engem... mindenem lezsibbadt, mire végre hazaértünk...

Megetettem, a tombolás után megfürdettem, és kb. 2-kor kidőltünk.

DE A LÉNYEG: VOLTUNK AZ APÁNÁL! ♥