Mostanában nem alszom túl jól, hol a szomorúság, hol a mérhetetlen nagy öröm miatt. Ma viszont arra ébredtem, hogy elaludtunk :D Volt egy kis kapkodás, Apa most segíteni sem tudott a készülődésben, végül mindent elintéztem, hogy Dani iskolakész állapotban legyen, mire megjöttek a szállítók érte. ;-) - gondoltam én akkor, mikor bejöttem az utcáról reggel... Nade a felismerés, mikor délelőtt rájöttem, hogy egy fontos papírt nem tettem a táskájába? ŐőŐ, hogy úgymondjam hideg zuhanyként hasított belém a felismerés, miszerint ezt AZONNAL meg kell oldanom! Mit volt mit tenni, ismét kunyera... Ki is írtam nyomban a Pilisi Anyócák csoportjába, hogy:
" Sziasztok! SOS segítségre van szükségem! Reggel elaludtunk, és bár időre készültünk el Danival, mégis itthon maradt egy fontos papír, amit a Virgoncba kéne eljuttatnom, hogy a Danival tudják visszaküldeni... Mert délután jön hozzánk környezettanulmányra egy hölgy, akinek oda kell adnom kitöltve pecsételve! Valaki véletlenül jár a Szabadságliget felé kocsival? HELP! Köszi :-) "
dangyon drukkoltam, hogy olyan is olvassa, aki segíteni tud... kezem lábam csuriban. Nade arra, hogy alig pár perc elteltével Valaki rám is ír, és eljön a papírért, azt álmodni sem mertem volna, nemhogy elhinni! Pedig így volt! :-) Ezúton is szeretném megköszönni Ildikónak, aki eljött és elvitte a papírunkat a Virgoncba ♥ ÉLETMENTŐ VOLT! :-)
Na nehogy azt gondoljátok, hogy itt már vége volt a CSODÁKNAK mára!
Délután a szakadó esőben a boltbol hazafelé szatyor az egyik kezemben, kutya póráza a másikban csörög a telefonom... gondoltam Apa rámszól, még valamit vigyek a boltból, de nem! Zsuzsi volt az, az önkéntes Angyalka, hogy megérdeklődje mikor alkalmas számunkra a látogatása, hogy munka után esetleg elhozhatná-e nekünk azt az összeget, amit az ismeretlen Angyalunk Neki már odaadott.
Földbegyökerezett a lábam, a kutya nem értette miért állunk az esőben... Én pedig a szavakat kerestem, hogy megköszönjem, és valami értelmeset mondjak Zsuzsinak, szerintem ez nem jött be, nem tudom miket mondtam akkor és ott, de az fix, hogy értelmeset nem tudtam. Hazaérve Apának is gyorsan elújságoltam, hogy jöh hozzánk egy kedves vendég délután.
Apa válasza, tudom kicsim, a környezettanulmányos hölgy, hányra is mondta? Igen Apa Ő is jön majd, de később! Zsuzsi jön hozzánk, mert már meg is kapta az első hónapra a támogatásunkat!
Látnotok kellett volna az arcát! Egy nagy mackó, aki könnyezik örömében, együtt sírtunk azon, hogy ez a CSODA velünk történik, és számunkra idegen Emberek(? ...szerintem inkább Angyalok!) járnak a Földön ♥
Nem tudok megfelelő szavakat arra, amit érzek. az, hogy "nagyon szépen köszönjük" nem fejezi ki kellően, valami olyasmit érzek, hogy repked a lelkem, a mellkasomban állandósult a melegség - nem, nem a fűtésünk továbbra is halott ügy ebben a lakásban! - ez belső hő :-) KÖSZÖNÖM SZÉPEN! ♥
A környezettanulmány is megvolt a hivatalból kilátogató hölgy is végtelenül kedves és segítőkész velünk, nem tudom, hogy másokkal milyen, de szerintem nem tud másmilyen lenni, mint kedves. :-)
Segített kitölteni a papírokat, rendezte az összes lehetőségünket számbavéve, hogy mit hova kell eljuttatnunk. Holnap mi megyünk Hozzá a hivatalba. Köszönjük a látogatást! :-)
Hiszem, hogy minden cselekedet visszaszáll ránk, és imádkozom azért, hogy a jó Isten valamilyen módon segítsen mindazoknak, akik BÁRMILYEN módon segítenek nekünk! Minden kedves Embernek éreznie kell, azt a segítséget, azt a szeretetet, és figyelmet, amit most én érzek! Csak remélni merem azt, hogy valaha én is tudok így segíteni másoknak, de nagyon szeretnék ekkora örömöt okozni legalább egy rászorulónak! ♥
Tudom, hogy esélyem sincs arra, hogy megfelelően leírjam az érzéseimet - lehetetlen ekkora örömöt megfogalmazni... de Zsuzsi megosztott nálam egy képet amin ez olvasható:
"Nincs lehetetlen, csak merj nekivágni!"
Megpróbáltam, így sikerült :-) Kívánom, hogy érezzétek azt, amit most én érzek! ♥
December nem véletlenül volt régen az "Álom hava" úgy érzem sorra válnak valóra az álmaim... Hálás vagyok érte és nagyon köszönöm mindenkinek, akinek egy pici része is volt, van, vagy lesz benne!
Ha tudnék rajzolni szépen, akkor most rajzolnám, ha már írni nem tudom mit érzek, de csak a színek vannak meg...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése