2017. február 9., csütörtök

Na fussunk neki újra!

Reggel ismét bizakodva indítottam útnak a betegszállítókkal Danit, miután megbeszéltem vele, hogy ma sokkal jobban kell viselkednie, ha szeretne továbbra is a közösség tagja maradni. Verekedni senkivel sem szabad, mert olyat csak a buták csinálnak. Érezze jól magát és várom délután haza

Azért ebéd után csak betelefonáltam, mert izgultam, hogy mi lehet bent... csak megzavarni sem akartam őket... Azt mondta a gondozó "pótmamija", hogy a tegnapi és a mai napot össze sem lehet hasonlítani! Dani ma egy kisAngyal volt egész végig a suliban
(Valahogy az ilyen híreket jobban szeretem hallani, de szerintem ezzel minden szülő így van)

Mennyivel jobb érzés így lefeküdni aludni, nem tele aggódással, a holnap miatt...
Köszönöm!

Nincsenek megjegyzések: